A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Pest megye történetéből

A lakosság száma a fővárosban és környékén rohamosan nőtt. Pesten és Budán 1880-ban 370 ezren laktak, 1910-ben már 881 ezer ember élt itt. Az erőteljes és igen gyors, ugyanakkor ellentmondásokkal terhelt ipari fejlődés, mellette a mezőgazdaság egyenlőtlen átalakulása leierősítette a társadalomban meglévő feszültséget. Az 1905-ös kormányzati válság idején Pest megye vezetésével a vármegyék átmenetileg sorra megtagadták a kormányrendeletek végrehajtását. Az első világháború megpróbáltatásai még nehezebbé tették az emberek tízezreinek helyzetét, sokukat a nyomorba is taszítva. A vesztes háború és az azt követő durva trianoni országcsonkítás csak növelte a gondokat és az elkeseredést. Az őszirózsás forradalom után a hatalmat átvevő Tanácsköztársaság főváros melletti legerősebb bázisa - ahogy a kortársak nevezték - a Vörös Pest Megye lett. A bevezetett proletárdiktatúra, mint elgondolt egyetlen megoldás a felhalmozott bajok orvoslására, bel- s külpolitikai téren egyaránt bukásra volt ítélve a Vörös Hadsereg - sikeres, majd sikertelen honvédő harcaival együtt. A második világháború alatt, de különösen a végén Pest megye sok kárt szenvedett. A főváros hosszan tartó ostroma fokozta az addigi veszteségeket. 1945 elején megalakult PestPilis-Solt-Kiskun Vármegye Nemzeti Bizottsága. A testület kezébe vette a földreform végrehajtását és az újjáépítés szervezését. Pest Megye Törvényhatósági Bizottsága 1945. május 14-én alakult újjá 240 taggal. 1945 nyarán változott a vármegye területe. Fejér megyétől átcsatolták Érd, Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor és Százhalombatta településeket, Nógrád megyétől a Szobi járást, Nógrádverőcét és a Penci körjegyzőséget. Bács-Kiskun megyéhez került Ersekcsanád, Pest megye térképe (1985) Karte über das Komitat Pest (1985) Map of Pest County (1985) Forrás: A Magyar Népköztársaság helységnév)ára, 1985. Bp. 1985. KSH 14