A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)
Pest megye történetéből
ST MEGYE TÖRTENETÉBŐL Pest megye Magyarország középső részén, a fővárost körülölelően helyezkedik el. Területén, Pusztavacs határában van az ország mértani középpontja. A megye nagysága 6394 km 2 . Határa a történelem során gyakran változott, mai alakját és kiterjedését 1950-ben nyerte el. Lakossága napjainkban növekszik, 2002-ben meghaladta az egymillió 80 ezer főt. Budapest, az ország fővárosa egyben Pest megyének is történetileg kialakult székhelye. A honfoglalás idején a megye tájföldrajzi képe hasonlított a maihoz, azzal a különbséggel, hogy a hegy- és dombvidék erdőségei mélyebben benyúltak a homokos síkságba, egészen Nagykőrösig. A tájék akkoriban gazdagabb volt vizekben, a Duna régi ágában Ocsa irányában vízi úton is lehetett közlekedni. A honfoglalást megelőző időben itt élő embereknek a nyomát a régészeti lelőhelyek tanúsítják, őrzik. A kőkor különböző szakaszaitól kezdve a rézkor, a bronzkor és a korai vaskor e tájon hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó népcsoportjainak emlékei megyénkben is előkerültek. Kr.e. 11-től a megye Duna jobb parti része már a római birodalom Pannónia provinciájának része lett. A bal parti részt a szarmata-jazigok, majd rövid ideig a kvádok uralták. A rómaiak helyéi a hunok loglalták el, majd Attila halála titán a gepidák, keleti germán népek és a longobárdok, végül az avarok szállták meg a Dunakanyart. A magyar honfoglalás (Kr.u. 895-900) után megyénkben - elsősorban a sík vidéken sűrű településrendszer jött létre. A Duna menti részen két íejedelem osztozott. Kurszán főfejedelem szállásterülete lett a római kori, az egykori Aquincumról, Óbudától északra eső rész; Árpádé a környező Duna menti sáv a Csepel-szigettel együtt. Kurszán 904-ben bekövetkezett halála után tisztsége és területe Árpádé lett, leszármazottai a megye jelentős részét birtokolták. A megyéket az első király, Szent István szervezte, alkotta meg. Pest megye kialakulása szakaszosan történt. Az e tájon létrehozott közigazgatási egység Szent István uralkodása (997-1038) elején a Duna két partján fekvő Visegrád megye volt. Magában foglalta a későbbi Pilis és Pest megyék területét, a Csepel-szigetet és Esztergom megye Duna jobb parti részét. A visegrádi ispáni vár nem a mai vár területén állott, hanem attól délre, a Sibrik-dombon épült egy római kori erőd romjainak felhasználásával. Visegrád megye központja hamarosan, a ll. század legelején átkerült Esztergomba, majd a későbbiekben ez a megye feldarabolódott. Az Árpád-korban a kétparti Visegrád megyéből fokozatosan kivált, illetve kialakult Pilis megye, az ugyancsak kétparti Pest megye és a Csepel-szigeti ispánság. Pest megye névadója az eleinte muszlim kereskedők és szlávok által lakott település, Pest városa volt, ahova még a tatárjárás előtt jelentős számú német lakosság is betelepedett. 9
