Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

tanács hatásköre annyiban, hogy „A Város Állapotját érdeklő kérdések felet nem tsak szabadon tanácskozhat, hanem rendelkezik is oly módon, amennyiben évenként történni szokott előleges kivetésen túl nem járnak".

66 Ezután a külső tanácsnak nem Javallatai, hanem végzései" lettek, de a belső tanács ugyanakkor szükségesnek látta azt megjegyezni, hogy fenntartja magának a „Fő felügyeletet" és jogában áll a külső tanács határozatait felfüggeszteni. Az 1848-as forradalom hatása a megyében 1848. március 15-ének pesti eseményei futótűzként terjedtek a reformküzdelmek élharcosának tekintett „vezérvármegyében". A pesti forradalom hírére az önrendelkezés viszonylag magasabb fokára eljutott, legmódosabb mezővárosok - óriási lelkesedés mellett - azonnal reagáltak. A Pesthez közeli Vácon már március 16-án megjelentek a nemzetiszínű karszalagok és kokárdák, de a távolabb fekvő Kecskeméten is kitűzték a forradalom másnapján a nemzeti színű lobogókat.

67 Március 17-én Nagykőrös, Kecskemét, Püspök-Vác tanácsa tett hitet a polgári átalakulás mellett és egyúttal a városi önrendelkezés kibővítésének kívánalmait is előterjesztették. Bakos Ambrus Nagykőrös főbírája a tanács nevében az alispánhoz intézett felterjesztésében felszólította a megyét, hogy pártolólag terjesszék az országgyűlés elé - jellegzetes mezővárosi követelésként - azt, hogy a megyei közvetlen befolyás azonnali megszüntetéséről és minden város független helyhatóssággá alakuljon.

68 Kecskemét a 12 pont pártolása mellett, pedig arra kérte a megyét, hogy az „ily szabad közönségek" amelyek már uraik által sem képviseltetnek, a megyei gyűléseken képviselőik által nagyobb részt nyerhessenek.

69 A váciak 17-én nyilvános tanácsülésen, 18-án pedig népgyűlésen tettek hitet a forradalom eszméi mellett.

70 Szentendre lakossága a március 18-án tartott „vegyes gyűlésen" állt a polgári átalakulás mellé. Cegléd szintén kifejezésre jutatta egyetértését a 12 ponttal.

71 A városok magisztrátusai nemcsak jóváhagyták a néphangulat kiváltotta reakciókat, hanem maguk is szervezték azokat. Ékes példa erre Kecskemét, ahol a tanács elrendelte mind a 12 pont mind a tanács határozatainak a kinyomtatását.

72 A megye mezővárosai nem a szabad királyi városi státus megszerzését tekintették legfőbb célnak, hanem elsősorban a rendezett tanácsú község jogkörének biztosítását és annak valós gyakorlását. A legradikálisabb igénnyel fellépő Nagykőrös egyébként megfogalmazta azt, hogy a szolgabíróságot iktassák ki a rendezett tanáccsal bíró mezővárosok és a megyék között, valamint a mezővárosok elöljárói a megyében követválasztási joggal bírjanak, a megyei tisztújítások alkalmával szavazzanak, ezáltal a 66 PMLNKO CMT jkv. 1845. május 28. 67 PÉTERNÉ Fehér Mária: Az első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten. In: Bács-Kiskun megye múltjából. XI. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1997. 157. (a továbbiakban: PÉTERNÉ 1997) 68 PML Nagykőrös Város Tanácsának tanácsülési jegyzökönyvei (a továbbiakban NVT) jkv. 1848. márc. 17. 69 SIMON V. 1990.271. 70 URBÁN Aladár: Vác 1848-49-ben. In: Vác története. Szerk.: Sápi Vilmos. Szentendre, 1983. 269. 71 MÁTÉ Bertalan: Ceglédiek az 1848^49-es polgári forradalomban és szabadságharcban. In: Cegléd története. Szerk.: Ikvai Nándor. Szentendre, 1982. 189. Studia comitatensia 11. 72 PÉTERNÉ 1997. 158. 81