Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

Az utolsó három év iratanyagát az ún. új irattár őrzi. Év végén egy évnyi anyagot a régi irattárba helyeznek át. Az irattár nem a város szervezetében keletkezett anyagot nem örizés nem vesz át. A régi irattár eléggé rendetlen képet mutatott. Rendezési munka állítólag nincs hátra, csak rendet kellene teremteni. Az irattári rendszeren nem változtatnak. A közigazgatási iratoknak kb. 80%-át az 1900-as és 1910-es években az akkori jegyző, majd közigazgatási tanácsnok kiselejtezte. A selejtezés tanácsülési határozat alapján történt. Úgy hajtották végre, hogy az előadók által bizonyos határidők elteltével kiselejtezhetőnek minősített iratokat egyszerűen kiemelték. A segédkönyvekben nem tüntették fel, hogy mit selejteztek ki. Kutató nem szokott az irattárban dolgozni, de ha jelentkeznék, polgármesteri engedély alapján a kiadó szobájában dolgozhatnék. - Másolatot az illető előadó tanácsos és a polgármester engedélyével az irattáros-kiadó ad ki. A kérésről aktát vesznek fel, az akta számát a másolaton feltüntetik. - Polgármesteri engedély alapján dr. Tragor Ignác részére szoktak iratokat kikölcsönözni, aki a város történetén dolgozik. A kikölcsönzött iratokról két példányban iratjegyzéket készítenek, közülük egy az iratok mellett, a másik az irattárban marad. Az iratok helyére őrjegyet tesznek. Kölcsönkönyvet nem vezetnek, de a kölcsönzést nyilvántartják és a határidő leteltével az iratok visszaadását megsürgetik. - Előadók részére elismervény ellenében 24 órára rövid úton kölcsönöz ki iratokat az irattár. Erről ugyancsak nyilvántartást vezet. - A szerelt iratok helyére utalólap kerül. A szerelést az iratokon és az iktatókönyvekben egyaránt feltüntetik. A szerelt irat az új szám alatt marad, a szerelés tehát iratkapcsolás. Folyóiratok, lapok csak a főjegyzői hivatal részére járnak. Ezek régi évfolyamait, valamint a nem használt könyveket az irattárban helyezik el. Az irattárnak külön dotációja nincs, a szükségletek fedezése esetről-esetre történik. Az új irattárat a nagy irodában őrzik, zárt faszekrényekben, polcokon, csomókban, fektetve, 1939-től kezdve félív alakban. A nagy irodában rend van, világítás, szellőzés jó, de tűzbiztonság nincsen. Az irattári rendszer 1939 óta az alapszám-rendszer, azelőtt a legmagasabb iktatószám alatt feküdtek az iratok. 1939-ben 20648 közigazgatási és 1956 árvaszéki iratot iktattak, nem számítva a külön kezelt szegénységi ügyeket. A városnak csak 20. századi térképei vannak., ezeket a műszaki ügyosztály őrzi. A polgármester (dr. Intzédy-Meiszner János) örömmel venné, ha a város régi iratanyagát valamilyen gyűjtőlevéltárban lehetne elhelyezni. A régi iratanyagból állítólag sokat átvett a püspöki és a megyei levéltár, valamint a városi múzeum. Az átvétel körülményei ma már ismeretlenek. Az irattárnok-kiadó szorgalmas tisztviselőnek látszik, de egyéb feladatai mellett nem lehet csodálni, hogy a régi irattár rendbe hozására nem jut ideje. Bp., 1941. február 8. Ember Győző [s. k.] 260