Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

1846-ban ismét visszahelyezik Erdélybe, majd még abban az évben a bécsi Katonai Térképészeti Intézetbe nyert beosztást, ahol a vezérkar által kijelölt objektumokról készített térképvázlatokat. Dolgozott az osztrák birodalom nagy térképén, megszerezte a kataszteri felmérésekhez és csillagászati számításokhoz szükséges ismereteket is. A forradalom és szabadságharc hadseregében (1848-1849) A minisztertanács 1848. május 15-én elhatározta egy tízezer önkéntesből álló önálló reguláris magyar hadsereg felállítását. Az 1848 tavaszán bekövetkezett változások kez­detben legális keretek között születtek. Az országban állomásozó császári és királyi csapatokat és ezek tisztjeit az uralkodó személyes parancsával az első felelős hadügy­minisztérium felügyelete alá rendelte. Az osztrák hadsereg tisztjei egészen 1848 októbe­réig ilyen legfelsőbb akarattal léphettek át az alakuló magyar hadseregbe. Az egziszten­ciális előnyt és gyorsabb előmenetelt ígérő lehetőséget több száz aktív tiszt örömmel ra­gadta meg, emellett ekkor még nem kellett uralkodójának tett esküje és a nemzet között választania. Különösen csábító volt ez a lehetőség az olyan nem nemesi származású, vagyontalan tisztek számára, mint amilyen a törekvő Czetz János volt. Mészáros Lázár 1848. május második felében kezdett hozzá - ha korlátozott ha­talommal is - az önálló hadügyminisztérium megszervezéséhez. A létszámelhelyezé­si, felfegyverzési és kiképzési teendők már önmagukban is komoly nehézségekkel jártak. Nagy katonai szakértelmet igénylő új feladatként jelentkezett az a lényegi vál­tozás is, hogy az új zászlóaljaknál a ruhán, a zászlókon és a jelvényeken kívül a ve­zényleti nyelv is szeptembertől a magyar lett. Erre az utóbbi feladatra nehezen találtak volna a Pestre vezényelt Czetz Jánosnál alkalmasabb személyt; itt mutatkozott meg igazán az általa összeállított magyar kato­nai szótár hasznossága. A Bácskában és a Temesközben 1848 nyarán polgárháború dúlt a magyarok és az ötszörös túlerőben lévő szerbek között. A kormány Mészáros Lázár hadügyminisztert küldte a Délvidékre, aki körútjára hadsegédét Czetz Jánost is magával vitte. Feladatuk a nemzetőrség megerősítése és a szerbekkel összejátszó parancsnokok leváltása volt. Pestre való visszatérése után részt vett a főváros védelmének megszervezésében és egy forradalmian új és korszerű hadsereg kiállításában. Mészáros Lázár e cél elérésé­hez elengedhetetlennek tartotta egy korszerű magyar katonai felsőoktatási rendszer kiépítését, ebben olyan kitűnően képzett segítőtársai akadtak, mint Korponay János, Kiss Károly és Czetz János. A szerveződő új magyar hadseregnek múlhatatlanul szük­sége volt utászok (hidász) és árkászok kiképzésére. A pesti egyetemen megindult egy egyhónapos katonai szakismereti tanfolyam, melynek során előadások folytak gya­logsági- és tüzérségi ismeretekből, erődítéstanból, térképismeretből. Az árkászat és hidászat körébe tartozó előadások megtartására Czetz János honvédkari századost kérték fel. 12 12 BARCY Zoltán-SOMOGYI Győző: A szabadságharc hadserege. Bp. 1986. 160. (a továbbiakban: BARCY­SOMOGY1) Argentínai emigrációja idején az ekkor kidolgozott terveknek megfelelően szervezte meg Buenos Airesben a katonai akadémiát is. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom