Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

megyék kiváltságait csökkentsék, a mezővárosokét pedig növeljék. Kecskemétnek szintén az volt a véleménye, hogy „az alapjaiban hibás megyerendszer mint polgári intézmény, korunk igényeinek többé meg nem felelhet".

73 A mezővárosok tanácsai ugyanakkor saját magukra nézve már a kezdetektől (a népképviseleti törvény megszületése előtt) alapvető követelménynek tartották a nyilvánosságot. Nagykörösön az 1848. március 19-én tartott vegyes gyűlésen a jelen lévő tanácsnokok és választott polgárok határozatot hoztak arról, hogy a továbbiakban a nem csak igazságügyi kérdéseket tárgyaló tanácsülés legyen nyilvános.

74 A nyilvánosság kidolgozására kiküldték a március 28-i ülésen a főjegyzőt, a szószólót, két tanácsnokot, egy választott polgárt és a választott polgárság jegyzőjét. A március 19-i vegyes gyűlésen Szentpéteri Sándor szószóló javaslatára a tanács határozatot hozott arról is, hogy tagjai novemberben lemondanak tisztségük örökös viseléséről és akkor megejtik az új választást és a hivatalnokok kinevezési joga a választott polgárságot illeti. A kormány és a vármegye instrukcióinak megfelelően, illetve a pesti példa mintájára egyes városok bizottságokat, választmányokat hoztak létre a március 15. utáni hetekben a nemzetőrség megszervezésére: Cegléden március 25-én 14 tagú „Csend és Közbátorságra Felügyelő Választmányt", Ráckevén március 31-én 3 tagú „Személy és Vagyon Bátorság, a Közcsend és Belbéke" biztosítására hoztak létre választmányt.

75 Cegléden a tanács utasította a választmányt, hogy „intézkedéseiről hetenként, sőt rendkívüli és fontosabb esetekben időközben is a Tanácsot tudósítani el ne mulassza, minthogy a csend és béke fenntartása eránti felelősség egyenesen a tanácsot terhelvén". A megyei szervezet újjáalakulása 1848-ban A forradalmi események fő sodrába került Pest vármegye a közbátorságára ügyelő állandó választmányát a rendes évnegyedi közgyűlésén, március 21-én alakította meg 47 taggal, és mintegy a népképviseletet szabályozó törvénynek elébe vágva a testület kimondta, hogy a „megye termében a megyének minden lakosa tanácskozási és szavazási joggal bír". Tagként bekerült a márciusi ifjak, a pesti értelmiség és polgárság képviselői mellett Bakos Ambrus nagykőrösi főbíró, Tanárky Gedeon nagykőrösi főjegyző, Fejes János kecskeméti ügyvéd, Hajnik Pál váci származású ügyvéd.

76 Az 1848-as törvények a rendi különbségek megszüntetésével egy népképviseleti alapokon álló közigazgatási szervezet alapjait tették le, de az idő rövidsége miatt alapvetően csak kerettörvényeket alkottak.

77 A vármegyék a 16/1848-as törvény szerint népképviseleti alapon szerveződtek újjá, ezzel megszüntetve a korábbi „ősgyűlés"-i szervezetét és ezzel együtt rendi jellegét. Ennek szellemében a vármegyének 73 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Kecskemét 1848/49-ben. Kecskeméti Füzetek 1. Kecskemét, 1990. 48. (a továbbiakban: IVÁNYOSI-SZABÓ 1990) 14 BÖŐR László: Egy mezőváros (Nagykőrös) önkormányzata és elvesztése az abszolutizmus korában. PMLNKO Krónikák és helytörténeti pályamunkák gyűjteménye, Nagykőrös, 30. 13. (a továbbiakban: BÖŐR) 75 Cegléd Mezőváros Tanácsának tanácsülési jegyzőkönyvei (a továbbiakban: CMVT jkv.) 1848. márc. 29., 118.;RVTjkv. 1848. márc. 31. 76 SIMON V. 1990. 265-266. 77 Magyar alkotmánytörténet. Szerk.: Mezey Barna. Bp. 1998. 328. 82