Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

gyei tisztviselőktől magára hagyott településeken szükségszerűen növekedett, melynek legmarkánsabb jele a szabad bíró- és tanács választás volt. A mezővárosi rangú települések hódoltság végi önkormányzatának fokáról meglehetősen ellentmondásos és végletes módon meghatározott véleményekkel lehet találkozni a szakirodalomban. A „régebbi" monográfusok és történészek, mint például Hornyik János, Galgoczy Károly vagy Majláth Jolán magas fokú, a nemesi vármegyétől független városi önállóságot feltételeznek.

8 Az elmélet alapjául az a kétségtelen tény szolgált, hogy ebben az időszakban a főbíró és más tisztségek választásában nem szólt bele külső hatalom. A legújabb kutatások viszont rámutatnak arra, hogy a nemesi vármegyék erőteljes expanziója a 17. század derekától fogva - a szabad bíróválasztás meghagyása mellett csakhamar maga alá gyűrte a paraszti fórumokat, mind a belső közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás területén.

9 1711 után a megerősödő magyar feudális rend keretei között a nemesség igyekezett hatalmát a falusi és mezővárosi önkormányzati szervezetekben is növelni. A hódoltság idejében kiharcolt, vagy egyszerűen csak a hatalmi vákuumban megerősödött mezővárosi autonómiát a 18. század elejére a földesurak erősen megtépázták.

10 A földesúri hatalom kiterjesztésének egyik kézzelfogható bizonyítéka a bíró személyének kijelölésében mutatkozott meg, ugyanis a 18. század elején már általános gyakorlattá vált az, hogy a földesúr vagy birtokkormányzata által „candidált" (jelölt) három-négy vagy öt személy közül lehetett a községnek szabadon választani bírót. Kecskeméten 1757-ben történt az utolsó, a földesúr beavatkozása nélkül lezajlott választás. Ráckevén 1834-ben érhető tetten a földesúri akarat érvényesítése a neki nem tetsző - a mezőváros közösségének pedig teljességgel megfelelő - Sztankovics György korábbi bíró mellőzése a kandidációnál.

11 Püspök-Vácon és Káptalan-Vácon egyaránt a földesúr magának vindikálta nemcsak a bíró, hanem a főbb tisztségviselők (polgármesterre, szószólókra, a belső és a külső tanács tagjaira) való személyek jelölését is.

12 Hasonlóképpen Szentendrén, Óbudán, Kalocsán az esküdtek jóváhagyásának jogát is fenntartotta a földesúr.

13 Vácon, Kalocsán, Óbudán a földesúri joghoz tartozott továbbá a választási időpont kitűzése. A „bírótétel" alkalmával a járási főszolgabíró vagy más megyei táblabíró, esküdt is megjelent a választáson. Az önkormányzatok, kivált ha nagyobb öntudattal rendel8 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. I-IV. Kecskemét, 1862.; GALGOCZY Károly: Nagy-Körös város monographiája. Bp. 1896. (a továbbiakban: GALGOCZY 1896); MAJLÁTH Jolán: Egy alföldi cívisváros kialakulása- Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a XVIII. század elejéig. Bp. 1943. 9 SZAKÁLY Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Az alföldi városok és a magyar feudális hatalom. (In: Falvak..., Nagykőrös, 1986.); KISFALUDY Katalin: Kecskemét önkormányzata (Közigazgatás és bíráskodás) 1686-1848. Kecskemét, 1992. Levéltári füzetek. VIII. (a továbbiakban: KISFALUDY 1992) 10 MAKKA1 László: Pest megye története. In: Pest megye műemlékei. Szerk.: Dercsényi Dezső. Bp. 1958. 134. 11 FEGYÓ János: Úrbéri perek és jobbágyfelszabadítás a ráckevei járásban. Ráckeve, 1968. 26. 12 SÁPI Vilmos: A helyi igazgatás és igazgatási bíráskodás. Vác története I. Szentendre, 1983. 255. (a továbbiakban: SÁPI 1983) Studia comitatensia 13. 13 DÓKA Klára: Szentendre története írásos emlékekben. Szentendre, 1981. 136. (a továbbiakban: DÓKA 1981); FORRÓ Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között. Szentendre, 1995. 77. In: Studia comitatensia 25. (a továbbiakban: FORRÓ 1995); Bács-Kiskun Megye Levéltára (a továbbiakban: BML), Kalocsa Város Tanácsának jegyzőkönyve (a továbbiakban: KVT jkv.), Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban: PML), Dömsöd Mezőváros Tanácsának jegyzőkönyve (a továbbiakban: DMT jkv.), 1776. december 14.; NAGY Lajos: Budapest története 1686-1790. In: Budapest története. III. Szerk.: Kosáry Domokos. Bp. 1975. 179. (a továbbiakban: NAGY L. 1975); KVT jkv. 1755. dec. 28. 69