Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

és a thj. városok levéltárügyének szabályozására is.

59 Előírták, hogy a megyék és a thj. városok levéltári anyaga feletti főfelügyeletet a kultuszminiszter gyakorolja a Tanács útján. Mindezek a rendelkezések azonban nem vonatkoztak a rendezett tanácsú városok és községek levéltáraira. Az 1935-ben kiadott kultuszminiszteri rendelet

60 sem hozott változást Vác városa levéltárának életében, ami lehetővé tette volna a városi levéltár közgyűjteménnyé nyilvánítását. Vácott a két világháború közötti időszakban sem került sor a levéltári anyag elkülönítésére az irattári anyagtól. Ezt csak néhány városban tették meg, Pest megyében Cegléden és Nagykőrösön, ahol levéltárnokot is kineveztek. A Magyar Minervában 1932-ben megjelent tájékoztató is megerősíti a váci levéltárról eddig leírtakat. E szerint a városi irattárban őrzik Püspök- és Káptalanvác iratanyagát: a jegyzőkönyveket 1743-tól, az iktatott iratokat 1851-től, az adófőkönyveket 1836-tól, az árvaszéki iratokat 1850-től, a végrendeleteket 1711-től, a számadásokat 1850-től kezdődően. A levéltár iratanyaga azért nem teljes, mert „a közigazgatási iratok közül (az eredetileg közösen kezelt más iratokkal együtt) a püspökséget, káptalant és uradalmait érdeklő iratok a helyi püspöki levéltárba, a Pest vármegyét érdeklő iratok a megyei levéltárba, a rendőrség államosítása után a bűnügyi, kihágási stb. rendőrségi iratok az államrendőrség irattárába szállíttattak be, a selejtezés után még visszamaradt fontosabb, várostörténeti iratok pedig dr. Tragor Ignác, a váci Múzeum-Egylet elnökének kezein keresztül a városi múzeumnak adattak át." Az irattár mely a nyilvánosság számára hozzáférhetetlen - vezetője egyben a kiadóhivatal vezetője is. S ugyancsak e kötet szerint a Magyar Országos Levéltárban találhatók Vác városi iratok is.

61 A városi levéltár feladatait az 1935-ben kiadott szabályrendeletben fogalmazták meg először, minden eddiginél korszerűbben és részletesebben.

62 A szabályrendelet alapjául az 1902. évi Vármegyei ügyviteli szabályzatot (VÜSZ) vették, melynek paragrafusaiból meglehetősen önkényesen szemezgettek. Az irattári és a levéltári anyagot, vagy legalábbis egy részét elvben szétválasztották - e két funkciót külön tárgyalták a szabályzatban -, de fizikailag nem különítették el a kettőt, és önálló levéltárosi státust sem létesítettek. Az irattár feladata az - mint írták -, hogy itt helyezzék el és őrizzék az elintézett ügyiratokat. Míg a „levéltár a régi iratok és az azokhoz tartozó segédkönyvek őrzésére szolgál". Hogy mik számítanak „régi" iratoknak, vagyis az irat keletkezése után hány év elteltével kell az iratokat a levéltárban elhelyezni, azt a szabályzatban nem rögzítették. Ugyanakkor a szabályzat szerint (keletkezésük után) a levéltárban kell őrizni a közgyűlési jegyzőkönyveket, a szabályrendeletek egy-egy példányát, a választási névjegyzékeket, az utak törzskönyvét, építési terveket, költségvetéseket, az egyesületi és társulati alapszabályokat, különféle könyveket és térképeket, a város tulajdonában lévő értékes régiségeket, leleteket és emléktárgyakat. Itt őrizték a régi pecsétnyomókat is. A levéltár kezelője a kiadó. 59 1929. évi 11. te. a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről. 60 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1935. évi 9300. számú rendelete a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről. 61 MM 1930-1931 VI. 667.; 25. 62 PML V. 472-k Vác v. polgm. ir. - Szabályrendeletek gyűjteménye, Vác megyei város szervezési szabályrendelete, 1935. 237