Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

... ideiglenes jelleggel való irányítása." Hivatkozva Nagy Imre október 30-i bejelenté­sére, feladatuknak tekintették „az összes demokratikus politikai pártok részvételével megalakítandó községi és járási nemzeti bizottságok, valamint a Megyei Nemzeti Bi­zottság szervezésének elősegítését." Hangsúlyozták, hogy ezen bizottságok megbíza­tása ideiglenes, csak a szabad, demokratikus választások megtartásáig szól. Ezt kö­vetően - hét pontban - lényegében megismételték a korábban a szakszervezettől ka­pott „követeléseket": a szovjet hadseregnek az egész ország területéről történő azon­nali kivonását - mely előfeltétele a szabad választások megtartásának -, a varsói szer­ződés felmondását, a kormány összetételének megváltoztatását, valamennyi koalíciós párt bevonását a választásokba, a bűnösök felelősségre vonását. A másik Felhívás - amelyet szűk körben terjesztettek - leszögezte, hogy a taná­csok - azon belül a végrehajtó bizottságok megbízatása megszűnt, ezért „a forradalom vívmányainak érvényesítése és biztosítása, a nélkülözhetetlen közigazgatási teendők ellátása szükségessé teszik, hogy Ideiglenes Forradalmi Bizottság, illetve annak inté­ző bizottsága megalakuljon." Tartalmazta a felhívás a megyei forradalmi bizottság létszámát az intéző bizottság tagjainak névszerinti felsorolását. Részletesen ismertet­ték a személyi kérdésekben hozott határozatokat és bejelentették a személyzeti osztály és az Állami Egyházügyi Hivatal megyei hivatalának megszüntetését. Mindkét felhí­vást 100-150 példányban stencilgéppel sokszorosították. 48 A héttagú intéző bizottság azonban nem javasolta a felhívások terjesztését az egész megye területén. Erről így vallott Dénes István a bíróság előtt: „Ennek a bizal­mas jellegű megbeszélésnek az eredménye volt az, hogy megállapodtunk abban, hogy csak arra szorítkozunk, hogy a megyei tanács épületén belül a rend és nyugalom meglegyen és nem fogunk az eseményekben részt venni. Ugyanakkor igyekszünk a vidék elől elzárkózni és így az általunk kiadott tájékoztatókat sem kíséreljük meg vi­dékre eljuttatni, mert meg kell lássuk előbb, hogy mi a helyzet. Ugyanakkor elhatá­roztuk, hogy megkíséreljük a hivatali felettesünkkel, a minisztertanács titkárságával felvenni a kapcsolatot..." 49 Ezt követően csak a forradalmi bizottság határozatait tar­talmazó tájékoztatót osztották szét a megyei tanács dolgozói között, amelyből azon­ban mintegy 20-25 kikerült a környező falvak lakosaihoz is. A forradalmi bizottság a mezőgazdasági osztály kérésére foglalkozott Falusi Tibor osztályvezetői kinevezésével. Hosszas vita után a kérelmet elutasították azzal az in­doklással, hogy az ideiglenes forradalmi bizottságnak nincs joga a kinevezésre és Fa­lusi egyébként is fegyelmi eljárás alatt áll, amit szintén nem befolyásolhatnak. 50 Hasonlóan elutasító álláspontra helyezkedtek akkor is, amikor Ambrus Imre beje­lentette, hogy több, korábban fegyelmivel elbocsátott dolgozó jelentkezett munkára. November l-jén az 1945 után működött és az ezekben a napokban újjászerveződő koalíciós pártok kísérletet tettek a megyei nemzeti bizottság megalakítására. A pártok közül a megyeházán a Független Kisgazdapárt már október 30-án jelentkezett, de október 31-én már megjelentek a szociáldemokrata és a Paraszt Párt képviselői is. Dénes István és társa bírósági perének mellékletei. Dénes István és társa bírósági tárgyalási jegyzőkönyve. Történeti Irattár, Dénes István vizsgálati anyaga, Önvallomás, P. 120. „Ez november 3-ig állandóan téma volt, amelynek leszerelése több vitát eredményezett, mint az összes többi kérdések együttvéve." - írta önvallomá­sában Dénes István. 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom