Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

határozatait, söt vitáit az egyes kérdéseknél kizárólag szakmai és magatartásbeli szempontok vezették, sem párttagság, sem semmiféle politikai indok nem képezte alapját a bizottság határozatainak." - hangsúlyozta Dénes a bíróság előtt.

42 A személyi kérdések tárgyalását megszakította Sas Pál, aki kérte, hogy a bizottság soron kívül fogadja a területi szakszervezeti bizottság most érkezett küldöttjét, aki egy nagyon sürgős határozati javaslat elfogadását kéri. A szakszervezeti vezető fel is olvasta az előre elkészített határozati javaslatot, ami részben felhívás volt a munkástanácsok alakítására, továbbá politikai és gazdasági követeléseket tartalmazott. Kérte, hogy azt a bizottság fogadja el, mint a szakszervezet követelését, és ő ezt mint a Pest Megyei Tanács Forradalmi Bizottságának javaslatát terjeszthesse tovább. Mivel ennek megvitatása és elfogadása nagyon jellemző az újonnan szerveződött forradalmi bizottságokra, ezért idézem Dénes István vallomását. „A bizottság részletes tárgyalás alá vette ezt a szakszervezeti felhívást, aminek első politikai jellegű pontjánál már vita volt, ugyanis az a szovjet csapatok - azonnali - kivonását követelte és itt Ambrus hosszas felszólalásában fejtegette, hogy nem lehet ilyen követeléseket állítani egy nagyhatalommal szemben és nincs ennek így semmi értelme. Aztán felmerült az, hogy a követelés egyik pontja a kormány részbeni átalakítását kívánta. Itt kérdeztük, hogy kik a szabadságharcosok vezérei, mert mi teljesen tájékozatlanok voltunk. Ekkor ez a kiküldött mondta, hogy Kopácsi, a budapesti rendőrkapitány lenne a belügyminiszter és más hasonló dolgot, amin sokan csodálkoztak, mert Kopácsit nem úgy ismerték. Hosszas vitatkozás után valaki felvetette azt, hogy ezek felsőbb szervtől kapott dolgok, amit fent jobban tudnak és általános politikai jellegüknél fogva ne vitatkozzunk mi ezen, fogadjuk el úgy, ahogy az van."

43 A szavazás után a területi szakszervezeti bizottság küldötte távozott, de a javaslat egy példányát a bizottságnál hagyta. Ugyanezen az ülésen foglalkozott a bizottság a már korábban megszervezett kapuőrség helyzetével. Parancsnokát, Varga József légoltalmi főhadnagyot és helyettesét, Czupor Gyulát megerősítették tisztségükben. Varga Józsefet pedig kooptálták a forradalmi bizottságba. Az őrség létszámát felemelték húszra, és így 10-10 ember tudott 24 órás őrséget adni. Az őrség tagjai is túlnyomó részben korábbi párttagok voltak. Az épület hátsó, Semmelweis utcai kapujának őrzését a katonai kiegészítő parancsnokság látta el. A forradalmi bizottság utasította az őröket, hogy idegeneket a tanács épületébe csak igazoltatás után és kíséret mellett engedhetnek be, fegyverrel pedig egyáltalán nem lehetett az épületbe belépni. A tanács dolgozói bármikor bejöhettek és nem volt megtiltva az épületbe való bemenetel azoknak sem, akiket a bizottság elbocsátásra javasolt, illetve állásukból felfüggesztett. Éles vitát váltott ki a forradalmi bizottság első ülésén a - már a nagygyűlésen is felmerült - megyei lap támogatásának kérdése. A forradalom előtt megjelent megyei Népújság néhány szerkesztője Valóság néven új lapot kívánt indítani, melyhez kérte a megyei tanács forradalmi bizottságának anyagi és erkölcsi támogatását, felajánlva, hogy a bizottság határozatait a lapban megjelentetik. A forradalmi bizottság a lap támogatását megtagadta - Dénes István hangsúlyozta, hogy mint ideiglenes államigaz42 Dénes István és társa bírósági tárgyalási jegyzőkönyv. 7. old. 43 Dénes István és társa bírósági pere, Dénes István vallomása a bíróság előtt 1958. szept. 15-én. 211