Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

Ezt követően Sas Pál a nagygyűlést bezárta és felkérte a munkástanács megválasztott tagjait, hogy azonnal menjenek át a tanácsterem melletti „Dohányzóba" és tartsák meg alakuló ülésüket. Az ideiglenes forradalmi bizottság tevékenysége Ezt az alakuló ülést is Sas Pál nyitotta meg. Az ülésről jegyzőkönyv nem készült, az elfogadott határozatokat Dénes István feljegyzésekben rögzítette. Sas Pált az elnöki székben a korelnök Ambrus Imre váltotta fel, aki felhívta a munkástanács tagjainak figyelmét a helyzet komolyságára és ennek megfelelő, felelősségteljes magatartást kért mindenkitől. Ezt követően javaslat hangzott el, hogy ne a „munkástanács" elnevezést használják, mert - véleményük szerint - munkástanácsot csak az üzemek alakíthatnak. Elfogadták, hogy a jövőben a „forradalmi bizottság" elnevezést használják; és „feladatunk csak az lehet, hogy az akkori szükséghelyzetben az irányítás és fej nélkül maradt apparátus irányítását ellássuk ideiglenes jelleggel, mindaddig, amíg nem alakul olyan törvényes testület, amely azt tőlünk átveszi."

36 Megállapodtak abban is, hogy csak olyan utasításokat adnak ki, amelyek megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. A megyei nemzeti bizottság létesítésére vonatkozóan - több javaslat közül - azt fogadták el, hogy az 1945-1947-es koalíciós évek mintájára a pártok delegáljanak tagokat. Ezt az elnöklő Ambrus Imre javasolta, mert ez látszott a leggyorsabb megoldásnak, és az ekkoriban megjelenő különböző kormány- és pártnyilatkozatok is ezt sugallták. Döntést hoztak arról, hogy szűkebb körű intéző bizottságot állítanak fel, mivel a 41 tagú testület nem alkalmas az apparátus munkájának tényleges irányítására, de személyi kérdésekben csak a teljes forradalmi bizottság dönthet. A 7 tagú intéző bizottság tagjai lettek: Ambrus Imre (1905) jogász, Bánhegyi Béla (1911) előadó, Dénes István (1929) jogász, Judik László (1926) költségvetési csoportvezető, Kovács József (1914) és Vértesi István (1912) mezőgazdasági igazgatóság dolgozói és Tóth Zoltán (1924) közgazdász. Két póttagot is választottak Sas Pál szakszervezeti elnök és Monori József (1931) jogász személyében. (A megválasztott intéző bizottság tagjai közül négy volt korábban a MDP tagja, Kovács József tagja volt a megyei pártbizottságnak is. Figyelemre méltó tény, hogy a héttagú bizottságban három jogász volt. Egyes vélekedések szerint azért, hogy az intézkedéseknél törvénysértések ne történjenek.) Mind az ideiglenes forradalmi bizottság, mind pedig az intéző bizottság elnökévé - Ambrus Imre javaslatára - Dénes Istvánt választotta meg a forradalmi bizottság. Dénes István megválasztása után pár szavas bemutatkozó beszédet tartott. Beszédében kifejtette, hogy ő ugyan nem párttag, de marxistának vallja magát. Kijelentette továbbá, hogy a szocialista vívmányokat meg kell védeni, szó sem lehet arról, hogy a nagybirtokosoknak és a volt tőkéseknek bármit is visszaadjanak, azonban tudomásul kell venni, hogy az országban a helyzet alapvetően megváltozott.

37 Felhívta a figyelmet a törvényesség betartására, hangsúlyozta, hogy a személyi kérdéseknél egyéni Történeti Irattár, Dénes István vizsgálati anyaga, Dénes István önvallomása. Dénes István és társa bírósági pere, ítélet indoklása. 209