Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

A „Lakatos-féle forradalmi bizottság" létrejöttének jelentőségét abban kell látnunk, hogy a vidéken megszerveződött forradalmi bizottságok ki tudták kényszeríteni a megyei hatalmi szerv saját vezetői által történő átalakítását. Ily módon - jogi értelemben - a korábbi végrehajtó bizottság szüntette meg önmagát és hozott létre egy olyan szervezetet, amely nem felelt meg a tanácstörvénynek, de nem vette figyelembe a forradalom sajátosságait, a kor követelményeit sem. Ennek következtében egy minden szempontból illegitim testület kezdte volna el a működését, amelyre azonban már nem volt lehetősége. A korábbi végrehajtó bizottság egyszerű „átkeresztelése", a megyei tanácstestület felülről történő átszervezése, tagjainak kijelölése 1956. október 30án azonban már semmiféle társadalmi igényt nem elégített ki, a megyei tanács működésében felmerült zavarokat nem tudta kiküszöbölni, a hivatali apparátus működtetését nem tudta biztosítani. Az ideiglenes forradalmi bizottság megalakulása A fővárosban folyó harcok megszűntével, a politikai helyzet lassú konszolidálódásának hatására a megyei tanács dolgozói is sorra jelentkeztek munkahelyükön. Október 30-án Lakatos Imre utasította Sas Pált, a megyei tanács függetlenített szakszervezeti elnökét, hogy a szakszervezeti bizottságok útján hívja össze az épületben tartózkodókat, illetve értesítsék a még távollévőket, hogy „mivel úgy néz ki a helyzet, hogy most már a házban illetve a házon belül elvégezhető munka beindítása lehetővé vált, és közöljük, hogy mindenki haladéktalanul fogjon hozzá a munkához."

13 A munkatársak többsége ekkor már tudomást szerzett a vb-titkár szobájában megalakult megyei forradalmi bizottságról, és szinte teljes egyöntetűséggel nemtetszésüket fejezték ki. Ekkor határozták el, hogy a megyei tanácson is munkástanácsot kell választani. A szervezéssel megbízott Sas Pál szakszervezeti vezető arra hivatkozott, hogy erre a központjától még nem kapott utasítást... Kun Ferencné javasolta Sas Pálnak, hogy kérje ki a felettes szakszervezeti vezető, Palotás Károly véleményét.

14 „Palotás Károly mondta Sas Pálnak, hogy a Forradalmi Bizottságot a Szakszervezet szervezi. Palotás Károly közölte Sas Pállal, hogyan kell a Munkás, illetve Forradalmi Bizottságot megalakítani. Hány tagból állhat. Palotás Károly közölte, hogy a Forradalmi Bizottságnak Intézőbizottságot is kell választania."

15 „A dolgozók követelték a választásokat és javasolták, hogy a megválasztandó munkástanács tagjaira a dolgozók osztályonként tegyék meg javaslataikat... Arról, hogy ezt a bizottságot miért létesítjük, nem volt szó." - mondotta Sas Pál.

16 Október 30-ára a szakszervezet össze is hívott egy nagygyűlést, amelyen 140-150 munkatárs jelent meg. Megállapították, hogy a jelenlévők kevesen vannak ahhoz, hogy a tanács egész apparátusát képviseljék, ezért elhatározták, hogy 13 Dénes István és társa bírósági pere. Sas Pál tanúvallomása a rendőr-főkapitányságon 1957. július 16-án. 14 Palotás Károly a Szakszervezetek Pestmegyei Területi Bizottságának elnöke. 15 Dénes István és társa bírósági perének melléklete. Dénes István fellebbezése 1957. szeptember 6-án. 16 Sas Pál tanúvallomása Dénes István és tsa bírósági perében. Sas Pál (1923) függetlenített szakszervezeti elnök. Általános vélemény szerint nem képviselte megfelelően a tagok érdekeit, nem mert „ütközni" a tanács vezetőivel. Sokan azonban ezt is Lakatos Imre rovására írták, mert nem hallgatta meg, illetve nem vette figyelembe a szakszervezet javaslatait (jutalmazások, üdülések). 203