Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

BÖÖR LÁSZLÓ A PEST MEGYEI TANÁCS IDEIGLENES FORRADALMI BIZOTTSÁGA Az 1950. január l-jével területileg is átszervezett Pest megye közigazgatása átmenetileg még a polgári kori szervezetben működött. Az 1950. évi I. tv. azonban szovjet mintára - létrehozta a tanácsrendszert és azon belül mint középszintű államhatalmi és államigazgatási szerveket, a megyei tanácsokat. A Magyar Függetlenségi Népfront által delegált tagokból 1950. június 15-én megalakult a megyei államhatalmi szerv, a megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága. A megyei tanács, illetve a végrehajtó bizottság megalakulásával egyidejűleg létrejött a megyei közigazgatási szervezet, a megyei tanács hivatali apparátusa, amelyet ekkor 11 osztályra tagoltak, Az osztályokat a későbbiekben többször átszervezték. Az újonnan alakult Pest Megyei Tanácsnak volt a feladata a megye gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységének irányítása, az alsóbb szintű államhatalmi és államigazgatási szervek tevékenységének ellenőrzése. A megyei tanács tagjai választották a végrehajtó bizottságot - köztük a függetlenített elnököt, a három elnökhelyettest és a végrehajtó bizottság titkárát -, akiknek megválasztását a minisztertanács hagyta jóvá. 1956-ban a Pest Megyei Tanács tagjainak száma 110, a végrehajtó bizottságé pedig 14 volt. A forradalmat megelőzően a tanács augusztus 24-én, a végrehajtó bizottság pedig október 14-én tartotta utolsó ülését. A végrehajtó bizottságnak közvetlenül alárendelten működtek a szakigazgatási szervek, amelyeknek önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogkörük volt. Legfontosabb feladatuk volt a megyében működő négy városi (Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác), 11 járási és 181 önálló község tanácsa felett a törvényességi felügyelet gyakorlása. Az erősen centralizált és bürokratizált megyei tanácsi apparátusban 1956. októberében 377-en dolgoztak, akik döntő többsége budapesti lakos volt. Az összes dolgozónak 71,6%-a (270 fő) volt tagja a Magyar Dolgozók Pártjának. Osztályvezetőtől „felfelé" mindenki tagja volt a pártnak. Pest megyében is jellemző volt a korábbi hivatalnoki gárda kicserélése, a jelentős közigazgatási tapasztalattal rendelkezők elbocsátása. Az alispáni és a többi volt szakhivatal vezetőit kevés tapasztalattal rendelkező „káderek" váltották fel, és az ügyintézők többsége is a fiatalabb korosztályokból került ki. A Pest Megyei Tanács dolgozói ellenőrző munkájuk során rendszeresen felkeresték a helyi tanácsokat, így ismereteik voltak a „vidék" lakosságának helyzetéről, hangulatáról. Mivel azonban a Pest Megyei Tanács székhelye továbbra is a főváros szívében volt, a megyeházán történteket alapvetően a fővárosi események határozták meg. 199