Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALÁZS GÁBOR: A Floch-Reyhersberg család Pest megyei birtokainak államosítása

A földigénylő bizottság a földigénylést 1945. április 3-án, 17 órakor zárta le. Dr. Floch Csörög majorban lakó egykori cselédjei valamennyien részesültek az uraság birtokából. A juttatottak általában 5 hold szántót és 1 hold rétet kaptak. A Váchoz tartozó Václiget lakói közül is részesültek a lovag birtokából, ők azonban egyenlő részt kaptak (Szűcs János, Hliva János, Rákóczi István, id. Újszászi János, Márkus István). 25 Állami tulajdonba került továbbá a már említett erdőőri illetményföldek céljára az erdők között és a patak mentén fekvő 3 kat. hold nagyságú szántó, valamint a 2 kat. hold nagyságú ún. Uhutábla 1946. március 30-án. Amikor Dr. Floch tudomására jutott, hogy birtokát teljes mértékben államosítani kívánja a helyi földosztó bizottság, 1945. április 25-én az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz írt levelében adott hangot tiltakozásának. Ez a fellebbezés arra hivatkozott, hogy a földosztást elrendelő törvény 27. paragra­fusa szerint a megváltásra kerülő ingatlanrészt ugyan a helyi fóldigénylő bizottság jelöli ki, de mindenképpen a megváltást szenvedő, tehát a volt tulajdonos meghallga­tásával. Csak az ezer hold feletti földterületet kell egészben igénybe venni. Ugyanezen törvény 14. paragrafusa szerint 200 hold terület mentesül az igénybe­vétel alól, abban az esetben, ha a birtokos élethivatása a földművelés. Floch, mivel tudomására jutott, hogy a Sződi FIB részére egyáltalán nem hagyott meg semmilyen földterületet, levelében egyrészt azt igyekezett bizonyítani, hogy több mint ötven éve földműveléssel foglalkozik, másrészt pedig azt, hogy soha semmilyen „népellenes" tevékenységet nem folytatott. Floch Henrik János 1871-ben vette meg a birtokot, amely akkor még teljesen ko­pár, „fa nélküli, futóhomok sivatag" volt. A futóhomok elleni harcáért a földművelés­ügyi miniszter többször tüntette ki elismerő oklevéllel. A cselédlétszám a birtok nagyságához mérten a környéken a legnagyobb volt. Do­hánytermelés 1900 óta folyt a birtokon 30 kat. hold területen. 20 holdon cukorrépát termeltek a mezőgazdasági szeszgyár számára. Két új település megszületésében játszott Floch-Reyhersberg Alfréd tevékeny sze­repet: területeinek egy részét felparcelláztatta, ennek eredményeképpen jött létre Al­sógöd és Sződliget. 1945-ben körülbelül 10 kat. holdat parcelláztak Sződliget mellett, az országút déli részén. Itt 150 négyszögöles ingyen házhelyet kaptak a régi alkalma­zottak. A szovjet csapatok bevonulása miatt azonban a felosztás telekkönyvi átvezeté­sére nem kerülhetett sor. A már többször idézett törvény 24. paragrafusa a tulajdonosnak megengedi, hogy kívánsága szerint megfelelő területű szőlőt vagy gyümölcsöst visszatartson a maga számára. A lovag nem tartott igényt szőlőre, ellenben kifejezte igényét azokra a terü­letekre, amelyeket az országút, a Duna, a „Püspökihatár" és a Tece-patak határol. Ez a terület be volt kerítve, kis lakóház és gazdasági épületek voltak itt, amelyek révén szerény gazdálkodás folytatására nyílt lehetőség. Ezután arra hívja fel az Országos Földbirtokrendező Tanács figyelmét, hogy elsősorban az egykori birtok gazdasági al­kalmazottait jutassák földhöz, akik ott már évtizedek óta dolgoznak. Megítélése sze­rint a felsőgödiek számára Iklapusztán kellene juttatni. A sződligetiek pedig legna­25 GYENES 5. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom