Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALOGH ISTVÁN: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben

ket és válaszokat. Azt is visszahallottam, hogy az ott elhangzottak nincsenek összhangban a mind szélesebb körben hangoztatott, de akkor még inkább brosúra szinten ismert dialektikus materialista - marxista-leninista kategóriákkal. így talán az ötödik óra után fel is hagytam a szeminárium tartásával. Amíg főispán és közellátási kormánybiztos voltam, a Györffy István népi kollégium patrónusának választottak. Ebben a minősségben részben akkoriban még jegyre adott étolaj és lisztjuttatásokban tudtam részesíteni a kollégium gyarapodó számú tagjait. Lemondásom után ez a kapcsolat megszűnt. Az egyetemen folyó átalakulásról inkább csak Szabó Istvántól és a már említett vacsorákon résztvevő Kádár Zoltántól és Borosy Andrástól hallottam. Az átalakulás pedig az 1947-i választások, főleg azonban 1948 után az egyetemi MKP szervezet - főleg tansegéd személyzet - tagjai részéről mind nagyobb türelmetlenség jegyében történt. A hangadók között egyaránt voltak alkalmazottak (portás, takarító) hallgatók, gyakornokok, tanársegédek, sőt egy-egy docens is. Előbb csak a kisgazdapárt által létesített Tildy Zoltán népi kollégiumot foglalták el erővel, kidobálva onnan a nekik nem tetszőket. A hallgatók e csoportja előbb anarchista nézeteket vallott, nem tanulmányi eredményével, hanem a marxista nézetek felületes ismeretével, de annál erőszakosabb hangoztatásával tűnt fel. A debreceni egyetemet az 1912: XXXVI. te. állította fel, egyidejűleg a pozsonyival. Alapításakor öt fakultással (ref. teológia, jog-, bölcsészettudomány, orvosi és természettudományi) működő teljes egyetemnek szánták, de az 1914-ben kitört háború miatt az orvoskar csak a háború utolsó évében, akkor is csak három tanszékkel kezdhette meg működését. Az ötödik fakultásként tervezett önálló matematikai-természettudományi kar később sem valósult meg, csak a bölcsészeti kar keretében lett tanszéke a matematikának, a botanikának, zoológiának és geológiának. Első tanszékvezető tanárai a Tiszántúli Református Egyházkerület akadémiai fokozatú főiskolai tanárai voltak, ahol már a teológiai és jogi akadémiát teljesnek lehetett mondani, a bölcsészeti pedig a klasszika-filológia, magyar irodalom és nyelvészet, egyetemes és magyar történelem tanszék egy-egy tanárral működött. A háború befejezése előtt matematikai és természettudományi kar egy-egy szakelőadóval kezdte, tanszékvezetőket csak a 20-as évek elején kaptak, de sohasem önállósult. 1922-ben jött létre az orvosi és a bölcsészetkar közös fenntartásban a fizikai és kémiai intézet, 1925-ben alakult meg a bölcsészeti karon a tanárképző intézet. 1921-ben kapta az 1948-ig fennálló elnevezést: gróf Tisza István Tudományegyetem. Első tanári karát a Református Főiskolától átvett tanárok alkották. Épülete nem volt, a Református Kollégium adott helyet a teológiai, filozófia-bölcsészeti és jogi karnak. A könyvtár, a háború befejezése után létesített német és francia nyelvi és irodalmi tanszékek a város különböző helyén, bérházakban működtek. A háborút és békekötést követő gazdasági-pénzügyi összeomlás miatt közel egy fél évtizedig állandóan fenyegette a megszűntetés veszélye. De gróf Klebelsberg Kunó, a Bethlen kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere - a város vezetősége és a református egyház nyomatékos tiltakozása nyomán - megerősítette. 1929-ben 20