Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

ugyancsak gyengítette az SZDP-t. Ami a kommunista pártot illeti, a pártszervezés az évek során lendületesen haladt, és fokozatosan nőtt a taglétszám. (1947 tavaszán 81.498 fő a párttagok száma.) Különösen a megye északi részein tudott nagyobb befolyásra szert tenni az MKP: ezen a területen a párt valamennyi településen létrehozta helyi szervezetét. (S természetesen az üzemek jó részében is működött kommunista alapszervezet.)

128 Ugyanakkor Dél-Pest megyében a pártszervezés lassan haladt, s a megyei pártvezetés köreiben állandó a panasz az itteni pártszervezetek nem kielégítő működése miatt.

129 1947 végén azután összevonták az addig egymástól függetlenül működő Észak-, illetve Dél-Pest megyei bizottságokat, s megalakult az MKP Pest Megyei Bizottsága, amely immár Pest vármegye összes kommunista szervezetének irányító testülete lett.

130 Gyenge volt a Nemzeti Parasztpárt is a döntően mezőgazdasági népességgel rendelkező Pest megyében. Kommunista értékelés szerint az NPP szervezeti élete gyenge, bár a két párt viszonya általában mindenütt igen jó. Elvétve fordult csak elő, hogy az MKP-nak meggyűlt a baja a Nemzeti Parasztpárttal - így Hartán, illetve a Kalocsai járásban, ahol is a parasztpárti szervezetek zömmel a kisgazdákkal működtek együtt. Az NPP megyei vezetősége azonban baloldali irányítás alatt állt, így összességében az MKP-NPP kapcsolat harmonikusnak volt nevezhető.

131 1947 őszén egyébként 8 városi, 156 községi és 40 külterületi-tanyasi szervezete működött a pártnak Pest megyében (összesen 23.605 taggal). A megye 53 községében nem volt a pártnak helyi szervezete.

132 Az 1947-es választások előtt a Szabadság Párt több településen is - így Őrszentmiklóson, Lajosmizsén, Érden, Tatán, Monoron - próbálkozott helyi szervezet létrehozásával, ám a kommunista párt fellépése következtében mindenütt eredménytelenül. Egyedül Vácott sikerült a Szabadság Párt egy helyi csoportjának létrehozása, amely 47 tavaszán 30 főt számlált.

133 Úgyszintén eredménytelenek maradtak a Magyar Függetlenségi Párt, a Demokrata Néppárt és a többi kisebb polgári párt arra irányuló törekvései, hogy életképes helyi szervezeteket hozzanak létre a megyében.

134 (Ehhez képest mindenképp meglepő a kisebb polgári pártoknak, és különösen a Magyar Függetlenségi Pártnak jó szereplése a megyében.) A választások előtt a kommunista párt - mint már említettük - döntő befolyást szerzett magának az összeíró bizottságokban, és a közigazgatásban is jelentős tisztogatások történtek. Láthattuk, hogy sikerrel akadályozták meg újabb pártok megszerveződését. A fő ellenfélnek azonban még mindig a kisgazdapártot tekintették, mely128 MSZP PIL 274. f. 16/195 MKP Észak-Pest Megyei Biz.-nak II. Konferenciája 1947. febr. 16. 129 MSZP PIL 274. f. 16/196 MKP Dél-Pest Megyei Biz.-nak jelentése a KV Közigazgatási Osztályához 1947. mára 10. Dél-Pest megyében ekkoriban 38.727 tagja volt a pártnak, de jellemző, hogy ezek közül csupán 6535 fizetett tagdíjat. 130 MSZP PIL 274. 16/202 MKP Észak Pest Megyei Biz.-nak jelentése az 1947. nov. 10-dec. 21 közötti időszakról. 131 MSZP PIL 274. f. 16/198 MKP Észak-Pest Megyei Biz.-nak jelentése az 1947. máj. 10-jún. 10 közötti időszakról, valamint 274. f. 16/204 MKP Megyei Biz.-nak jelentése az 1948. márc. 1-ápr. 10 közötti időszakról. 132 MSZP PIL 284. f. 8. Nemzeti Parasztpárt Pest megyei titkárának összefoglaló jelentése 1947. okt. 15. 133 MSZP PIL 274. f. 16/197 Az MKP Észak-Pest Megyei Biz.-nak jelentése a márc. 10-ápr. 1 közötti időszakról, valamint a Dél-Pest megyei Bizottság jelentése a pártszervezetek munkájáról. 134 MSZP PIL 274. f. 16/198 Jegyzőkönyv a Magyar Függetlenségi Párt 1947. aug. 26-i nagygyűléséről. A Kiskunfélegyházán rendezett gyűlés botrányba fullad, úgyhogy a rendőrségnek kell közbelépnie. Lásd még a többi pártok szervezkedésére is MSZP PIL 274. f. 16/199. MKP Dél-Pest Megyei Biz.-nak jelentése 1947. okt. haváról. 173