Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

seken mennyi felvidéki magyart tudnak ideiglenesen vagy véglegesen letelepíteni, és milyen munkalehetőséget tudnak számukra biztosítani.

106 Ezzel egyidejűleg felkérte az egyházi vezetőket, valamint a Magyar Vöröskereszt elnökét, segítsék a szülőföldjükről elüldözött magyarok elhelyezését a megye területén.

107 A megye települései meglehetősen készségeseknek mutatkoztak: a megküldött kimutatások alapján kb. 25 ezer ember befogadására nyílt lehetőség.

108 Az akciót a sajtó is népszerűsítette, a különböző felekezetek papjai pedig a szószékről hívták fel híveiket, jelentkezzen az, aki munkát tud biztosítani az elüldözötteknek.

109 Az elhelyezést segítette, hogy a kitelepülő németek és szlovákok megüresedő házaiban lehetőség nyílott az elüldözöttek letelepítésére.

110 Persze nehézségek is adódtak szép számmal az akció lebonyolítása során. Megesett, hogy a jobb módú áttelepülők, akik mezőgazdasági gépekkel, állatokkal érkeztek, új hazájukban lehetetlenül szűkös körülmények közé jutottak. Több helyen súrlódások voltak a kitelepülésre váró szlovákok és a helybeli magyarok között. Péteri községben a rendőrségnek kellett lecsillapítania a robbanással fenyegető indulatokat. A kitelepülésre vágyó szlovákok ugyanis megtagadtak mindenféle együttműködést a községi elöljárósággal, beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, földjeiket parlagon hagyták. A Csehszlovákiából érkezett propagandisták jelenlétében megfenyegették a község vezetését, és mindenfajta megalapozatlan követeléssel léptek fel.

111 Tótkomlós és Pitvaros községekben az itt maradt szlovákok azt követelték, hogy a távozó szlovákok helyébe magyarokat ne telepítsenek. Kívánságukat azonban a hatóságok nem teljesítették.

112 A felvidéki magyarok letelepítési akciója még 1947-ben is zajlott; sőt 1947 márciusában újabb magyar menekültek érkeztek az országba, akik közül nem kevesen ismét csak Pest megyében leltek otthonra.

113 A főispán joggal lehetett büszke, hiszen „az ősi vármegye most is, mint nem egyszer történelme során, példát adott az ország többi megyéjének".

114 1945/46 folyamán az FKGP részéről egyre erőteljesebb támadások érték a kormányzat mezőgazdasági politikáját. A földreform gyors és meggondolatlan végrehajtása következtében ugyanis ezrével kaptak földet olyanok is, akiknek se szaktudásuk, se felszerelésük nem volt a földek megműveléséhez. így nagy területek maradtak parlagon, ami veszélyeztette a városok élelmiszerellátását. Anyagi eszközök hiányában felszereléssel ellátni a gazdákat kilátástalan vállalkozás lett volna, ám a hézagos szaktudás pótlása nem volt megoldhatatlan feladat. Ezért a főispán a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembereit kérte fel, tartsanak előadásokat a falvakban a föld művelésében kevésbé járatos emberek számára az eredményes gazdálkodás módoza106 PML XXI. l-a Föisp. ein. ir. 396/1946.; ZSARNAY: Emlékiratok 7. fejezet 8. 107 PML XXI. l-a Főisp. ein. ir. 366/1946. ZSARNAY: Emlékiratok 7. fejezet 8. 108 A legtöbb menekültet Hajós, Harta, Kecel és Szentendre fogadta be. PML XXI. l-a Föisp. ein. ir. 396/1946. 109 A Magyar Nap 1946. okt. 10-i, a Kis Újság 1946. dec. 14-i, 21-i, és 1947. jan. 3-jei, a Hírlap 1947. ápr. 15-i, 20-i és 25-i számai írtak Pest megye példamutató kezdeményezéséről. 110 A községek és városok részletes kimutatást küldtek a főispáni hivatalnak arról, hogy mennyi házhely szabadult fel az egyes községekben a német és szlovák kitelepülés következtében. PML XXI. l-a Főisp. ein. ir. 396/1946. 111 PML XXI. l-a Főisp. ein. ir. 421/1946. 112 PML XXI. l-a Főisp. ein. ir. 429/1946. és ZSARNAY: Emlékiratok 7. fejezet 10. 113 PML XXI. l-a Főisp. ein. ir. 100/1947. 114 ZSARNAY: Emlékiratok 7. fejezet, 11., továbbá a Reggel c. újság 1946. okt. 7-i és a Kis Újság 1946. dec. 14-i számai. 170