Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

FKGP meg sem alakult májusig, így ezekben a helységekben a baloldal a bizottságokban erős többséget szerzett. Igaz, később a pártok közötti arányokat többször módosították, így a három említett településen a kommunisták mellett azonos arányú képviselethez jutott az SZDP és a szakszervezetek, Rákoskeresztúron pedig a Nemzeti Parasztpárt is. Mindez persze a baloldal túlsúlyát semmivel sem csökkentette. Rákosligeten jelentkezett a Polgári Demokrata Párt is, ám csak két képviselőjét engedték a bizottságba, míg az MKP öt, az SZDP pedig négy bizottsági helyet birtokolt.

24 Másutt az erőviszonyok kiegyenlítettebbek voltak, sőt egyetlen helyen, Faj szón még az is előfordult, hogy a kisgazdapárt szerzett többséget a nemzeti bizottságban. Hat kisgazda mellett mindössze két kommunista foglalt helyet a testületben, más párt pedig ekkoriban még nem működött a faluban.

25 A megye területén már működő bizottságok életében alapvető változást jelentett Pest Vármegye Nemzeti Bizottságának megalakulása 1945. március 19-én.

26 A testületben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt párt, valamint a szakszervezetek képviseltették magukat 4-4 fővel. A bizottság már megalakulása napján létrehozta a pártok és a szakszervezetek l-l képviselőjéből az úgynevezett 6-os bizottságot, amely Pest Vármegye Nemzeti Bizottságának elnökségeként működött, s amely a plenáris ülésre kerülő témákat előzőleg megvitatta. A főtitkári teendők végzésével Dr. Gorzó Nándort, a Polgári Demokrata Párt képviselőjét bízták meg, aki igen nagy hozzáértéssel, odaadással és az ellentétes nézetek közelítésének őszinte szándékával végezte feladatát egészen 1948-ban történt menesztéséig.

27 A vármegyei nemzeti bizottság legelső feladatának egy körlevél kibocsátását tekintette, melyben részben a saját, részben pedig a már létrejött, illetve ezután létrehozandó nemzeti bizottságok hatáskörét, feladatait kívánták körülírni a 14/1945-ös kormányrendelet alapján.

28 A körlevél - némi vita után - március 26-án készült el, s megküldték azt a már működő bizottságoknak és a városi, községi elöljáróságoknak. A körlevél mindenekelőtt leszögezi, hogy amíg a vármegyei önkormányzat újjá nem szerveződik, a törvényhatósági bizottság, a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és más vezető vármegyei szervek jogkörét a megyei nemzeti bizottság gyakorolja. A testület legsürgetőbb feladatának a közrend helyreállítását, a termelés megindítását, a közellátás megjavítását és a múlt bűnöseinek felelősségre vonását tekinti. A vármegyei önkormányzat, a közigazgatás mielőbbi újjászervezését is a legfontosabb teendők közé sorolják. Egyúttal a már létrejött, illetve majdan megalakítandó bizottságokat a vármegyei nemzeti bizottság saját irányítása alá rendelte, jogot formálván a bizottságok, sőt az általuk esetleg már létrehozott képviselő-testületek személyi összePML XVII. 1-a, b PMNB ir. Az említett községek nemzeti bizottságainak jelentései. Hasonlóképp a polgári erők kiszorítására törekedtek Kalocsán és Pániban. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A fajszi nemzeti bizottság jelentése. A viszonylag késői megalakulást az utak, hidak rossz állapotával, a közlekedés, a kommunikáció nehézségeivel magyarázták. Erről Dinnyés Lajos beszél a PMNB egyik ülésén. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. Az 1945. máj. 14-i PMNB (és a törvényhatósági bizottság alakuló) ülésének jegyzökönyve. A PMNB megalakulásával kapcsolatos iratanyag nem maradt fönn a levéltárban. BALÁZS 1955. 240. Gorzó az 1948. ápr. 22-i PMNB-ülésen jelenti be lemondását, elsősorban az őt ért baloldali bírálatokra hivatkozva. Azonban még politikai ellenfelei is méltatják érdemeit. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. Az 1948. ápr. 22-i PMNB ülés jkv. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB 1945. márc. 24-i ülésének jkv. 151