Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

ugyanis szerintük „az idő pártoskodásra nem alkalmas".

19 Szigetbecsén és Kisorosziban viszont csak a Független Kisgazdapárt alakult meg, s így a nemzeti bizottság tagjai is e párt képviselői voltak.

20 Másutt viszont több párt is működött, bár a legtöbb helyen még májusra sem alakult meg mind az öt párt helyi szervezete. A bizottságok tagjait, mint látjuk, az egyes pártok delegálták, bár nem egy esetben párton kívülieknek, az egyházak, a szakszervezetek vagy más társadalmi szervezetek képviselőinek is helyet adtak.

21 A vármegyei nemzeti bizottság különös súlyt helyezett erre, főleg azokon a településeken, ahol egyik-másik párt nem működött. így azután a legkülönbözőbb szervezetek, érdekképviseletek (mint például a Fűszer- és Paprikakészítők Egyesülete Bátya községben, a Demokratikus Pártonkívüliek Csoportja Páhiban stb.) is hallathatták szavukat a helyi közélet akkoriban még egyedüli fórumain. A legfontosabb szerep a pártok mellett a szakszervezeteknek jutott: különböző elnevezések alatt (Szabad Szakszervezetek, másutt iparosok, Földmunkások, Értelmiségiek Szakszervezete) képviselőik majd' mindenütt megtalálhatók a bizottságokban. Persze ez is a munkáspártok pozícióit erősítette, hiszen mindenekelőtt az ő törekvéseiket támogatták.

22 Döntően a vármegyei nemzeti bizottság színre lépése előtt - de szórványosan még azután is - éles pozícióharcok folytak a pártok között a nemzeti bizottságok feletti befolyás megszerzéséért. A kommunista párt, bár általában mindenütt erős volt, főleg a Pest környéki településeken rendelkezett nagy befolyással. Rákospalotán, ahol még 1945 januárjában kommunista és szociáldemokrata párttagokból létrejött a nemzeti bizottság, február 2-án a testület újjáalakítását határozták el, mert időközben megalakult az FKGP helyi csoportja. A két munkáspárt azonban a bizottsági helyeknek csupán az egyharmadát volt hajlandó juttatni a kisgazdapártnak. Az FKGP képviselője erre persze tiltakozott, mondván, szeretné tudni, ki rendelte el a bizottságok megalakítását, s ki állapította meg a pártok közötti arányokat? Ekkor persze már egy hónapja érvényben volt a nemzeti bizottságok megalakítását elrendelő 14/1945. ME. rendelet, amely az „arányos képviselet" szükségességét hangoztatta. Ám mint e felszólalás mutatja, nem volt ismert az érintettek körében sem. így aztán az általános tájékozatlanságot kihasználva az MKP képviselője nyugodtan mondhatta, hogy a nemzeti bizottságok megalakítását nem szabályozza törvény, hanem csak szokás. S a bizottság meg is alakult az MKP és az SZDP 6-6 képviselőjéből, míg az egyházak és az FKGP 3-3 küldöttet delegált a testületbe. S e nyomasztóan baloldali többségű nemzeti bizottság első intézkedéseként - kommunista javaslatra - elmozdította a korábbi rendőrfőnököt és újat nevezett ki helyére. Csupán a három kisgazda képviselő szavazott a rendelkezés ellen.

23 Rákoshegyen, Rákoskeresztúron, valamint Rákosligeten pedig az 19 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. Bag község nemzeti biz.-nak jelentése a vármegyei nemzeti bizottság részére. 20 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. Szigetbecse és Kisoroszi nemzeti bizottságainak jelentései. Pócsmegyeren és Szigetmonostoron is csak az FKGP és az SZDP helyi szervei alakultak meg, így e pártok hozták létre a nemzeti bizottságot. Pócsmegyerés Szigetmonostor nemzeti bizottságainak jelentései. 21 Pl. Rákoskeresztúron 3 fo az úgynevezett „demokratikus rétegek" küldötteként vesz részt a nemzeti bizottság munkájában. Kalocsán meghívják egyes felekezetek képviselőit is. Törökbálinton az MKP tagjai mellett az egyes társadalmi rétegeket és foglalkozási csoportokat (pl. értelmiség, kisiparosok, építőmunkások stb.) reprezentáló küldöttek találhatók a nemzeti bizottságban. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. 22 Épp ezért ellenezte is szerepeltetésüket az FKGP. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. A PMNB márc. 24-i ülési jkv. 23 PML XVII. 1 -a, b PMNB ir. A rákospalotai nemzeti bizottság jelentése. 150