Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)
HÉJJAS PÁL: A balatoni halászat
ben már nyolc horgászegyesület volt az országban, amelyek közül négy a Magyar Horgász Szövetséghez tartozott, kb. négyszáz taggal A század elején megjelentek az első horgász témájú újságcikkek, szakkönyvek, majd 1925-ben az első horgászújság, a budapesti horgászegyesület hivatalos lapja, a Sporthorgászat. A húszas-harmincas években egymást követték a horgászattal foglalkozó kézikönyvek, zsebkönyvek, szakkönyvek. A gazdasági válság hatására 1933-ban megszűnt a Sporthorgászat, de három évvel később megjelent az utódja, a Balatoni Sporthorgász Társaság és a Budapesti Sporthorgász Egyesület hivatalos lapjaként a Sporthorgász. 1942. március 12-én hosszas szervezőmunka eredményeképpen megalakult az Országos Horgász Szövetség, amelyhez 32 egyesület csatlakozott, de a háborús események miatt érdemi munkát keveset végezhettek. A háborút követően újjászerveződtek a horgászegyesületek, és 1946 őszén megalakult a Magyar Országos Horgász Szövetség, a MOHOSZ. A háború után egyre többen választották kedvenc időtöltésüknek a horgászatot. 1945-ben kb. 5000 horgász volt Magyarországon, 1947-ben pedig már 17.000 tagja volt a szövetségnek. Különböző korokban különböző szabályok voltak érvényben. A horgászati tilalmi időt, a halak kifogásánál figyelembe veendő méret- és mennyiségi korlátozásokat azonban már a múlt század vége óta rendeletekben szabták meg. A tilalmi időt a halak ívásához igazították, és ez a halak többségénél április-május hónapokra esik. A korábbi halásztanyák mintájára horgásztanyákat hoztak létre több helyen is a Balaton mentén. Híres volt az 1937 nyarán megnyílt, a Balatoni Intéző Bizottság kezelésében lévő tihanyi nemzetközi horgásztanya. A félsziget délnyugati oldalán lévő horgásztanya szerény körülmények között, de nagyon szép környezetben várta a főleg hazai - vendégeket. Az előtte elterülő területet külön horgászvízzé minősítették, ahol csak külön engedéllyel lehetett horgászni. Tudomány és művészet A balatoni halászattal, a Balaton élővilágával foglalkozó tudományos munkák közül Herman Ottó, Jankó János, Lukács Károly munkáira már történt utalás a könyvben. Könyveik felhasználása nélkül ma sem lehet írni a balatoni halászatról. Lukács Károlynak külön érdeme, hogy felismerte a tiszaiak hatását, s azt „sorsfordító" 49 jelentőségűnek tartotta. Rajtuk kívül meg kell említeni Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő e témában végzett kutatásait. Külön kell szólni az 1890-es években megkezdett, „A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" című hatalmas munkáról, amelynek köteteit a kor legnagyobb magyar tudósai írták. A mű megjelenését a Magyar Földrajzi Társaság kezdeményezte Lóczy Lajos indítványára, aki végig figyelemmel kísérte a munkát, állandó kapcsolatot tartott a szerzőkkel és a Balaton-parti segítőikkel. A mű elkészültéig csopaki villájában töltötte éveken keresztül a nyarat, és onnan segítette a hozzá fordulókat, A kötetekben helyet kapó földrajzi, geológiai, állat- és növénytani, helytörténeti és néprajzi tanulmányok ma is jól használhatók. 49 LUKÁCS 1951.83. 143