Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

véve az időjárási és terepviszonyokat - emberfeletti erőfeszítéseket igényelt, és mint ilyen, az egyik legvitatottabb mozzanat lett Czetz szerepének megítélésében. „Ez is egyike volt azon utaknak, minőket a hadi történet nem igen sokat tud felmutatni. Képzeljen csak az olvasó egy mindenünnen hegyektől környezett tájat, melyen sehol sincs az útnak még csak nyoma sem, a hegyeket öles hó borítja a hegyoldalak meredekek és süppedékesek, úgy hogy a lovak nem húzhatják az ágyúkat és a lőszeres kocsikat, ehhez járulva még azt is, hogy a helységek 3-4 órányira feküsznek egymástól, s ezek lakosai is ellenséges érzelműek, barmaikkal és minden jószágukkal az erdőkbe futottak, úgy hogy sem élelmiszert, sem igavonó marhát nem találtatni az ágyúk és kocsik szállítására, ehhez még -20-24 foknyi hideg, elrongyolt ruhájú legénység, szakadatlanul nyugtalanítva az oláh fölkelőktől, folyton utazva éjjel, nappal, minden pihenés nélkül, ha mindezt meggondolja az ember, bámulnia kell egy ily vállalat vakmerősége és a csapatok kitartása fölött".

20 Czetz Vízakna felé nyomulása közben harcba keveredett a Balázsfalvát megszállva tartó román felkelő csapatokkal, így emiatt nem tudott időre Vízaknára érkezni Bem pedig - bízva vezérkari főnöke felmentő seregében, megérkezésük előtt megindította a támadást az osztrákok föerőssége Nagyszeben ellen. Ez volt az első csata, amelyben Bemnek nem sikerült Puchnert legyőznie, okát a kortársak, de főleg a vereség résztvevői Czetz késői megérkezésében keresik. Abban ugyan mindenki egyetértett, hogy az ostrom a lehető legszerencsétlenebb időjárási viszonyok közepette kezdődött: Nagyszebent a kora reggeli órán átláthatatlan köd takarta. A sáncárkokban rejtőzködő császáriaknak a nagy ködben kitűnő célpontot szolgáltattak a támadók. Már a legelső bomba- és kartácstűz hatalmas pusztítást okozott, Bem legjobb katonái lelték itt halálukat. Itt kapott fejlövést a középhad vezére Mikes Kelemen és Bem hadsegéde is elesett - melynek láttán seregük azonnal futásnak eredt. „Január 21dike:.. Életem egyik legkeservesebb napja. Legjobb pajtásom mellettem esett el, a honvéd szaladt, hitem megingott, kételkedni kezdtem vezéremben... Czetz elkésett, Szeben kirepült a markunkból, legjobb csata lovam kilőve alólam, féltem, gyávának éreztem magam, megvetettem önmagamat..." - írja a jó barát katona- és sorstárs Teleki Sándor visszaemlékezésében.

21 Ezekből a sorokból érthető, miért hibáztatják a Vízaknáról csak 11 órára - a köd felszálltakor megérkező Czetzet a vereségért. Bem haditervében Czetznek kulcsszerepet szánt: a támadás jobbszárnyán kellett volna a császáriak állásait megkerülnie. A jobbszárny hiánya már a támadás megkezdésekor előre vetítette a kudarc árnyékát. A helyzetet súlyosbította, hogy Bem és Czetz együttvéve is csak 3200 gyalogost, 6 század lovast, 28 ágyút állíthatott szembe az orosz segítséggel érkező Puchner 7000 gyalogjával, 1200 lovasával, 4000 népfelkelővel és 30 tábori és számos várágyújával. Mire Czetz megérkezett Bem középhada megfutott, 5 ágyúját elvesztette és lőszerük is elfogyott, így már csak annyit tehetett, hogy az előretörő osztrákokat visszaszorítva fedezte a honvédsereg visszavonulását. Bem Szelindekre, majd Dévára vonult vissza, hogy kivárja a Székelyföldről érkező segítséget és a kormánytól mindaddig hiába kért lőszerutánpótlást. Puchner azon20 CZETZ 1868.66-67. 21 TELEKI Sándor: Emlékeim. I—II. Bp. 1879-1880. II. 257. 101