Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
igazságérzetével találkozzék a VB döntése”.79 Ennek ellenére mégis sok panasz érkezett a segélyek elosztásával kapcsolatban. Akadt olyan tanácstag, aki azt nem tartotta helyesnek, hogy az elosztás folyamatába néha a megyei tanács is beavatkozott.80 A megyei tanács egyik tisztviselője találóan és lényegre törően így összegezte a segélyezés körül kialakult ellentmondásos helyzetet: „Olyan kiosztást, hogy ne panaszkodjanak, nem tudunk csinálni. Ha valaki többet kap egy> fuszeklival, akkor a másik ezt kifogásolja. ”81 82 83 De adódtak egyéb problémák is. A bürokrácia útvesztői miatt a rászorulókhoz gyakran késve jutottak el a hitelek és a segélyek, olyannyira, hogy egy 1958. január 9- i tanácsülési bejegyzésben is az olvasható, hogy „ még mindig bizonytalan a földren'it ' >»82 gési segélyek kiosztása. Gond volt az is, hogy a segélyeket az utolsó fillérig kiosztották, tehát nem képeztek tartalékot azok számára, akik esetleg valami oknál fogva kimaradtak a segélyezés első köréből. Úgy tűnik, hogy az elosztás rendszerét, a rászorulók nagy száma és az igazságosság elvének sokszor aggályos alkalmazása miatt, sok helyen túlbonyolították.8’ A földrengés okozta épületkárok helyreállításához a szociális helyzet figyelembevételével összesen 424 család számára körülbelül egymillió forint84 állami segélyt osztottak ki, tehát átlagosan 2500 forintot családonként, ami első ránézésre ugyan jelentős összegnek tűnik, azonban így is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy teljesen betöltse a célját, s a leginkább rászorulókat segítse ki a bajból.85 _________________________________________________________GYÖRGYI CSABA He lyreállítás - nehézségekkel Öröm lehetett az ürömben, hogy 1956 januárjában szokatlanul enyhe időjárás volt, tehát legalább a fagy nem hátráltatta az újjáépítést.86 Ez a kedvező helyzet azonban nem tartott sokáig, hiszen a mérsékelt január után kemény február köszöntött be, és havazás kíséretében Magyarország nagy részén mínusz húsz fok alá süllyedt a hőmérséklet.87 Ebben a két-három hónapig is eltartó időszakban az építkezések csak tíztizenöt százalékos hatékonysággal haladhattak.88 Számos településen, így például 77 MNL-PML XXIII. 833-a. 6. kötet, 1956. szeptember 15., 1. o.; MNL-PML XXIII. 833-b. 6. kötet, 1956. szeptember 11., 4. o. 80 MNL-PML XXIII. 833-a. 6. kötet, 1956. augusztus 16., 4. o. 81 MNL-PML XXIII. 2. 37. kötet, 1956. augusztus 12., 437. o. 82 HELMÉCZY, 57-58. o. 83 MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. május 22., 192. o. 81 MNL-PML XXXV. 1. A földrengés károsultjainak segélyezése, Dr. Békés Zoltán, megyei főorvos, 13- 1/1956., 1956. május 12., 7-8. o. 85 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Előadás-vázlat, fejléc és ügyszám nélkül, tárgy nélkül, ikt. sz. n., d. n., 7. o.; MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. május 22., 192. o. 8<>Nagy, 190. o. 87 Németh, 19. o., Pintér, 139. o. 88 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Előadás-vázlat, fejléc és ügyszám nélkül, tárgy nélkül, ikt. sz. n., d. n., 3. o. 57
