Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
GYÖRGYI CSABA Előfordultak azonban a szó szoros értelmében vett hősies tettek is. Wágner István tejátvevő például a földrengés után nem sokkal a szomszéd házból hangos kiáltozásra lett figyelmes, s a közvetlen életveszéllyel mit sem törődve egy édesanya és két kisgyermek életét mentette meg.6'" Ide kívánkozik a nagylelkűségnek az a mintapéldája, amikor valaki a károk elhárításához a saját kerékpárját ajánlotta fel azzal a meghagyással, hogy „ hétfőn elvihetik, és szombat este adják vissza ”.65 66 Sajnos negatív példák is akadtak. Az egyik település tanácselnöke például a legválságosabb időszakban „gyáván megfutott, magára hagyta a gondjaira bízott lakosságot. ”67 Egy esetben még az is előfordult, hogy egy helyreállításban részt vevő műszaki mérnököt kellett azonnali hatállyal elbocsátani, mert munkáját korrupcióval lehetett kapcsolatban hozni.68 69 Az emberi gyávaság mellett jellemző negatívum volt a szenzációt hajszoló kíváncsiság is. Dunaharaszti és Taksony kérésére például fokozott közúti ellenőrzéseket végeztek, hogy elvegyék a nagyszámú kíváncsiskodó kedvét a „katasztrófa- turizmustól”.66 Kölcsönök és segélyek A földrengés károsultjai az államtól - a rendkívüli helyzetből fakadóan kamatmentesen - újjáépítési kölcsönt kaphattak, illetve később még segélyben is részesülhettek.70 A hitelügyintézés megkönnyítése érdekében az OTP a károsult községek számára Dunaharasztiban külön irodát is nyitott.7' A hosszúlejáratú állami hitel részleteivel kapcsolatban a korábban már említett pénzügyminiszteri utasítás rendelkezett. Ennek értelmében különbözött egymástól az újjáépítésre és a helyreállításra felhasználható hitelek szabályozása, de ezen belül az utasítás különbséget tett a bérből és fizetésből élők, valamint tsz-tagok, parasztok, kisiparosok, kiskereskedők között is. A differenciálásnak köszönhetően a részletes szabályozás átláthatóbb helyzetet teremtett, s jelentősen megkönnyítette a helyi döntéshozók munkáját. Eközben kezdetét vette a kárfelmérés is, amelyben a Megyei Tanács VB egészségügyi osztályának dolgozói, az egyes községi tanácsok VB munkatársai, valamint a Műszaki Helyreállító Bizottságok képviselői vettek részt.72 Előfordult, hogy egyesekhez többször is be kellett kopogtatni, újabb és újabb adatok felvétele, valamint 65 Népújság, 1956. január 14. 66 MNL-PML XXIII. 733-a. 1956. május 10., 189.0. 67 Népújság, 1956. január 17. 68 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. A földrengés és árvíz okozta károk helyreállításáról összefoglaló zárójelentés, Otz Loránd osztályvezető, ikt. sz. n, 1958. január, 5. o. 69 MNL-PML XX11I. 3-d-l 1., Cím nélküli, tíz pontos intézkedési tervezet, Hárs Lajosné VB elnökhelyettes, ikt. sz. n., 1956. január 14., 1. o. 70 Németh, 19. o. 71 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Előadás-vázlat, fejléc és ügyszám nélkül, tárgy nélkül, ikt. sz. n., d. n., 3. o. 77 MNL-PML XXXV. 1. A földrengés károsultjainak segély ezése, Dr. Békés Zoltán, megy ei főorvos, 13- 1/1956., 1956. május 12., 7. o. 55
