Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
GYÖRGYI CSABA Nyolc óra negyvenegy perckor egy második, számottevő rengés következett, majd körülbelül kétszáz kisebb utórengés, amelyeket azonban már csak alig lehetett észlelni.16 Vár állott, most kőhalom A földrengés utáni percek rémületéből felocsúdva az emberek hamar hozzáfogtak a romok eltakarításához, a károk felméréséhez, és megkezdődhetett az újjáépítés. Sajnos ebben már nem mindenki vehetett részt, Taksonyban ugyanis a rengés két ember életét is elragadta. Házbeomlás végzett a tizenhárom éves Vangel Erzsébettel, valamint a negyvenöt esztendős Ruff Istvánnal.17 Utóbbi elhunyt családja, mivel a család- fenntartónak, sőt a család egyetlen munkaképes tagjának halálesetéről volt szó, később tizenöt ezer forintos rendkívüli segélyben részesült, ami természetesen a család számára nem pótolhatta a veszteséget.18 Életét vesztette továbbá két honvéd is, de ők nem a földrengés, hanem az azt követő felújítási munkálatok során, egy szerencsétlen balesetben.19 A katasztrófa során még harmincnyolc ember sebesült meg, akik közül tizenöten könnyebb sérülésekkel kórházba is kerültek, míg a többieket a helyszínen látták el.20 Az első, természetes reakció a pánik és rémület volt, amelyet az egyik korabeli irat, sajátos propagandisztikus kolorittal, így jellemzett: „Mint ilyenkor szokásos, az ellenséges rémhírterjesztés is felütötte rögtön a fejét, amely táplálkozott a megrémült lakosság át nem gondolt következtetéseiből, de elsősorban táplálkozott az ellenség céltudatos hangulatkeltéséből [...] Ilyen hírek voltak, hogy [...] nem földrengésről van szó, hanem atombomba robbantásról, csak eltitkolják az emberek előtt és ebből még további bajok is fognak származni. ”21 A valótlan hírek terjesztésében azonban nem a „sötétben bujkálok” jártak élen, hanem éppen a hivatalos sajtó. A Szabad Nép valótlan tartalmú, hamis optimizmust sugalló cikkei széles körű elégedetlenséget keltettek.22 Mindez odáig fajult, hogy Dunaharasztiban később VB-határozatot is hoztak arról, hogy hivatalos választ kell adni ezekre az újságcikkekre.23 A földrengés során jelentős anyagi kár keletkezett, amely egy becslés szerint - a 2001 -es esztendőt alapul véve az összehasonlításhoz - száz-kétszázmilliárd forintot 16 Bendefy, l. o.; Varga, 17. o. 17 Nagy, 190. o. 18 MNL-PML XXXV. 1. Az 1956. januári földrengés és a tavaszi árvíz okozta károkkal kapcsolatos iratok, 2/327. ő. e. sz., A földrengés károsultjainak segélyezése, Dr. Békés Zoltán, megyei főorvos, 13-1/1956., 1956. május 12., 8. o. 19 Németh, 18. o. 20 SZABAD NÉP, 1956. január 13. Egy másik forrás 40 komolyabb sérülésről, és 25 kórházba szállított személyről tesz említést. MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Jelentés Dr. Román József egészségügyi miniszter elvtárs részére, Dr. Balogh Mihály, ikt. sz. n., 1956. január 14., 3. o. 21 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Elemi csapás Pest-megyében c. irat, ikt. sz. n., d. n., 1-2. o. 22 HELMÉCZY, 55. o. 23 MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. július 16., 105. o.; HELMÉCZY, 55. o. 49
