Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
ADATOK AZ 1872-1873. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY... szerint a megye nagy részén az özvegyek és árvák jó része nem igényel segélyezést. Ez alól kivétel Jánoshida, Alberti, Kecel, Boldog, Túra és Tótgyörk (ma Galgagyörk). A felsorolt településeken elsősorban a járványt követő éhínség enyhítéséről kellett gondolni.114 115 A teljesen árván maradt gyermekek számára egy alapot hoztak létre, ezek kamataiból segélyezték őket. Az alap teljes összegéről még a hatóságnak sem volt elképzelése, de például a váci püspök által adományozott 100 ausztriai mérő"4 rozst erre kívánták fordítani.116 A járvány még javában dühöngött Pest megyében, amikor az árvaszék 1873. szeptember 5-én felhívást intézett a megyei bizottság tagjaihoz az adományok és a segítség végett.117 Ennek eredményeképpen az év végéig összegyűlt 3012 forint, 2 db aranyérme és a már említett 100 ausztriai mérő rozs. Ez utóbbit a püspök megtoldotta 200 forint készpénzzel is. A megyei bizottságok tagjaitól és más személyektől származó adományoknak köszönhetően 1873 végére létrejött egy 5392 forintos tőkealap, amelynek kamata 311 forint volt.118 Epilógus A kór megszűntével a megye vezetése felmérte a veszteségeket. Erről kiváló tájékoztatást ad a megyei évnegyedes rendes közgyűléséről 1873. november 10-én készült jegyzőkönyv, amely Elírkó László megyei tiszti-főorvos jelentésén alapult.119 Az ebben szereplő adatok szerint a megye összesen 89 községében tört ki a járvány. Május 3-tól október 31-ig, a járvány hivatalos elmúltáig, 10 711 fő betegedett meg, ebből meggyógyult 5984, meghalt 4727 fő. Ezzel Pest megye az országos veszteséglista tizedik helyére került.120 Térben elhelyezve a betegség a kecskeméti három járás (alsó, közép, felső) 16, a két pesti járás (alsó és felső) 11, a pilisi két járás 31, a solti három járás 18, a váci két járás 13 községében dühöngött, beleértve a rendezett tanácsú városokat is.121 A Belügyminisztérium által felállított, a járványnak az adott területet érintő súlyossági skáláján („szelíd, mérsékelt, rohamos”) Pest megye „mérsékelt lefolyású”, tehát közepesen súlyos besorolásba került.122 Megérdemelnek néhány szót a járvány alatt tevékenykedő orvosok is. Egy 1873. november 7-én, a képviselőház számára készült jelentésben olvashatjuk, hogy a hatósági magán- és járványorvosok a legtöbb helyen önfeláldozó tevékenységet tanúsítottak a betegek gyógykezelése során. A jelentés országos szinten három járványor114 MNL-OL K. 148. 1874-IV-l 1-112.1. 967/1874. 115 1 ausztriai mérő = kb. 61, 487 liter. 116 MNL-OL K. 148. 1874-IV-l 1-112.1. 967/1874. 117 MNL-OL K. 148. 1874-IV-l 1-112.1. 9681/1873. 118 Uo. 119MNL-PML IV. 363. 1873. 120 Közegészségügyi és törvényszéki orvostan, 96. o. 121 Galgóczy, II. kötet, 228. o. 122 Dr. Grósz, 44. o. 228
