Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez

pedig meghalt. A Belügyminisztérium az OKT véleményét is kikérte az ügyben, amely Vezekényi eljárását mellőzendőnek tartotta. Indoklásában megjegyezte, hogy a kolera gyógyítása hideg vízzel nem újszerű, illetve a ,,a hideg víz alkalmazása súlyos estekben nem célszerű és csakis a kolera egyes eseteiben eredményez javulást. ”46

Figyelemre méltó az Országos Egészségügyi Tanács bizottságának javaslata, amelyet a Belügyminisztérium számára készített a kolera ügyében. Ebben a 25 oldal terjedelmű, inkább emlékiratban vagy emlékeztetőben a bizottság rámutatott, hogy a kolera mindig a fő közlekedési utakat követi. Az alábbiakban röviden ismertetem az irat tartalmát:

4. A bizottság nem javasolta szárazföldi vesztegzárak felállítását, különösen a vasúti közlekedés sűrűsége miatt lehetetlennek tartották annak kivitelezését. Sürgették, a kormány hozzon rendelkezéseket a tömeges együttlétek korlátozására (búcsú, vásár, katonaszállások).

5. Javaslatot tettek a kolerás betegek székekének hatékony megsemmisítésére. A megsemmisített ürüléket a mezőgazdaságban újrahasznosították volna. Az ámyékszékeknek oly módon történő átalakítását is javasolták, amely alkalmas a beteg székletének megsemmisítésére.

6. Korábban külföldön tapasztalt példák nyomán sürgették a jó minőségű víz biztosítását. Ennek megfelelően vízvezeték építését javasolták a kormányzatnak. A veszélyeztetett vidékeken a víz felforralását ajánlották.

7. Fontos lakások nedvességének megszüntetése, világos helységek létrehozása.

8. Végül pedig 14-féle fertőtlenítőszert ajánlottak a kolera ellen.47

Az ágy- és ruhaneműk fertőtlenítésének fontosságára a Belügyminisztérium külön felhívta a Pest megyei közgyűlés figyelmét.48 Ez történhetett a fertőtlenítendő anyagok magas hőfokra (115 Celsius fok) felhevített kemencébe helyezésével vagy annak kén-, illetve karbolsavas lemosásával. Ugyanekkor megtiltották a ruhafélék árusítását is. A csempészet során lefoglalt ruhákat és ágyneműket kétség esetén el kellett égetni.

A fertőtlenítés módját nem tudták egyértelműen kiválasztani, miután magát a koleracsírát nem ismerték. A tapasztalatok szerint a karbolsav, a karbolsavas vagy fenilsavas mész, illetve a vasgálic-oldat hoztak némi eredményt.49 Az említett fertőtlenítőszerek közül a leggyakrabban használt anyag a vasgálic volt. Pest megye szükségleteire a szomolnoki magyar királyi bányahivatal még 1872 novemberében és decemberében 352 és fél mázsa vasgálicot szállított, amelyet Pesten, a megyeházán tároltak. A leszállított vasgálic értéke 1303 forint és 20 krajcár volt, amelyet Pest

________________________________________________________SOMOGYI LÁSZLÓ

J6MNL-OLK. 150. 1873-IV-l 1-33637.

47 OHL, 29. sz„ 1873, júl. 20. 519-543. o.

48 MNL-PML IV. 376. 3. doboz, 2708/873.

M K.ÁTAI, 21.0,

217