Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez
Somogyi László Adatok az 1872-1873 évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez' Jelen tanulmány az 1872 őszén, de főleg az 1873. év teljes időszakában Pest-Pilis-Solt vármegye területén pusztító kolerajárvány eseményeit vizsgálja. A tanulmány kiterjed a megyei hatóságok intézkedéseinek ismertetésére, a megye járványügyi helyzetére, a lakosság viszonyára a betegséghez és a hatóságok által hozott rendelkezésekre adott reakciójára, valamint az orvosokhoz és a gyógyszerekhez való hozzáállás bemutatására. Az írást rövid összefoglaló adattár egészíti ki. A tanulmány elkészítéséhez a Belügyminisztérium iratanyagának az adott évre, illetve a kolerajárványra vonatkozó iratait kutattam. A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárában őrzött iratok közül a megye főispánjának, a megyei törvényhatósági bizottság, a Pesti felső járás főszolgabírójának és a Pesti alsó járás főszolgabírójának dokumentumai szolgáltak alapul. Ezeken túl a korabeli orvosi szakírások és egyéb sajtótermékek szolgáltak forrásul. Külön kategóriát képeznek a járvány után röviddel megjelent, elsősorban az orvostársadalom számára íródott szakmai jellegű visszaemlékezések. A kolera története és magyarországi megjelenése a 19. században Az ázsiai kolera (cholera asíatica) régóta endémiás1 2 Indiában. Főbb felbukkanási területe Bengália, a Gangesz torkolata. 1503-ban Kalkutta környékén már a kolerára utaló betegséget jegyeztek fel. 1563-ban észlelték Goában, majd a 18. századra egész Indiában elterjedt. 1817-re elérte Japánt is.3 A kolera több pandémiás4 hullámot okozott világszerte. Ezek közül a legjelentősebb talán az 1817 és 1823 közötti járvány volt. 1817-ben orosz közvetítéssel kezdte meg Európa felé vezető útját. 1820-ban felbukkant Kínában, 1824-1830 között már Oroszországban pusztított és terjedt nyugat felé. A kolera megjelenésének első időpontja Magyarországon 1831 -re tehető. Ekkor a felvidéki vármegyékben pusztított, 240 ezer halottat hagyva maga után. A járvány a Galíciában operáló orosz csapatok közvetítésével került Európába. Magyar- országra a határt átlépő kereskedők hurcolhatták be. A helyzetet súlyosbította, hogy a járvány felszámolására tett kísérletek végül lázadásba torkolltak, amelyet katonai erővel kellett leverni. 1 Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet Dr. Géra Eleonórának az építőjellegű kritikákért és az előzetes szakmai értékelésért. 2 Ha eg}' betegség egy adott területen rendszeresen jelen van, közel azonos arány számokkal, azt endémiás- nak nevezzük. 3 Regöly-Mérei, 71. o. 4 Kontinensekre kiterjedő járványok elnevezése. 209
