Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
SCHRAMEK LÁSZLÓ marhahús térítési díját indokolatlanul alacsonyan rögzítette, amely árat a mészárosok csődbemenetelük nélkül nem tudták tartani.1"8 A járvány ismételt kitörését követően III. Károly rendeletére Pest megye 1739 májusában két-két helyen engedélyezte a heti vásárokat Buda és Pest ellátása érdekében a városok körül, a Duna jobb partján Promontor és Óbuda mellett. A vártól északra elhelyezkedő vásártér a tél során már szokásosnak tekinthető helyszínen, vagy ahhoz közel lehetett Xavéri Szent Ferenc kápolnája és a téglaégető kemencék közelében.1"9 A Duna másik oldalán pedig a Rákos menti fogadónál és Gubacs puszta mellett tartották meg a piacokat.158 * 160 Az óbudai élelmiszerárusítást azonban Gróf Zichy Péter betiltotta, mivel egy új pestistemetőt jelöltek ki a vásárhely közelében, ezért a fertőzés terjedésétől tartott.161 A budafoki élelmiszervásárt Fejér megye tartotta veszélyesnek, ezért javasolta, hogy azt helyezzék át a Sas-hegy mellé, de a bizottság végül a piac eredeti, Gellérthegyen túli helyszínen tartását támogatta.162 Buda ellátása 1739 kora nyarán akadozott, Fejér megye ugyanis lakóinak nem engedte, hogy Pest megye területére lépjenek, a Pilisi-járás tucatnyi települését16’ megfertőzte a pestis, a még egészséges helyek lakói elsősorban a budai szőlőhegyek jövedelméből éltek, a nagyváros számára elegendő mennyiségű élelmet nem tudtak termelni. Mindehhez járult, hogy a ráckevei uradalom prefektusa nem engedte meg a Csepel-sziget lakóinak, hogy a Duna jobb partjára lépjenek.164 Pest városa a visszavisszatérő járványok idején drágaságra tett panaszt. Ezt a közgyűlés az üzérek tevékenységével magyarázta, akik a gyorsan hazatérni vágyó parasztoktól felvásárolták a készleteket.16" A városi tanács észrevételeinek jogosságát Grassalkovich Antal 1740 októberében vitatta.166 A pesti árakat - bizonyos korlátok között - összehasonlíthatjuk a 90 km-re fekvő Kecskemét 1740. évi áradataival. Az alföldi mezőváros adatai az egész évre vonatkoznak, így azok nem feltétlenül származnak az őszi időszakból. A mezőgazda- sági termények ára pedig - különösen a 18. században - még nagyban függött az évszaktól és a termés minőségétől. 158 MNL-OL C 20. Buda város levelei a Pest megyei árszabásról. 1739. március 3. 27. r-v. és 1739. március 21.256. r. és 1739. április 11. 127. r-v. I5,> MNL-PML V. 302-a. 2. k. 141-142. p. 160 MNL-OL A 27. 50 cs. No. 976. 28. v. és BOROSY, 5455. regeszta. 161 MNL-OL A 27. 50 cs. No. 995. 102. v. 162 MNL-OL C 37. Lad. D. fase. 1/2. 95. r. 163 Ti. a fentebbiek szerint azokat, amelyeket nem védte meg hegyvidéki elszigeteltségük. 164 MNL-OL A 27. 50. cs. No. 995. 104 r. 165 BOROSY, 5944. regeszta. 166 MNL-OL P 1314. No. 75608. 177
