Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
SCHRAMEK LÁSZLÓ őszén. A fuvarosok tucatszám kerülték el a kötelező vesztegzár kitöltését.28 A folyami átkelők lezárása is kívánni valót hagyott maga után. A lezárt dunaföldvári révnél például két embert kellett botozásra, egy személyt pedig hivatalvesztésre ítélni, mert embereket szállítottak át a Dunán.29 30 A Pest megyét fenyegető veszély egyre határozottabban jelentkezett 1738 végén. Budán ugyanis már 1738 őszén diagnosztizálták az első pestises betegeket, és a járvány leküzdése - legalábbis a Tabán rácok lakta kerületében - egészen 1739 februárjáig sikertelen maradt.’0 A védekezési rendszabályokat mind a katonai hatóságok, mind a Budai Egészségügyi Bizottság fegyelmezetlenül hajtotta végre, ugyanis illetékteleneknek is adtak átkelési engedélyt.31 A Pest megye felett tornyosuló viharfelhők előjelét, és a közigazgatás kudarcát kell abban látni, hogy az akkor Fejér megyéhez tartozó Érden már 1738 decemberében megjelent a döghalál,32 majd két hónappal később az ugyancsak Fejér megyei Ercsi is a fertőzött települések közé került.3’ Ilyen körülmények között már csak a veszély további növekedésének megelőzését célzó lépésnek tekinthetjük a pesti vásárok 1739. március 10-én elrendelt betiltását.34 35 Ekkorra a fertőzés már elérte Nyitra és Baranya megyét is.33 A Pest megyei közigazgatásnak előbb vagy utóbb szembe kellett néznie a pestis felbukkanásával, amelyre a járvány ciklikus, a meleg idő beállta utáni erősödése miatt 1739 tavaszán lehetett számítani. A járvány megjelenése és terjedése A lakosság és a közigazgatás is csupán lassan értesült a fenyegető hírekről, jöjjenek azok a megyehatáron belülről vagy kívülről. Emiatt fordulhatott elő, hogy három egymáshoz közeli településen, Izsákon, Kecskén és Pest megye legnépesebb településén, Kecskeméten szinte egyszerre jelentkezett a fekete halál. Muraközy Sámuel, a kecskeméti vesztegzárházba kiküldött biztos jelentette április közepén, hogy Izsák fertőzött település lett, így a közgyűlés rögtön intézkedett a falu körbezárásáról.36 A helybeliek egészen addig titkolták a fertőzés megjelenését, amíg tíz ház teljes népessége meg nem halt.37 Kécskéről még kevesebb ismerettel 28 MNL-OL C 20. 1738. szeptember 15. Pest megye levele a kecskeméti vesztegzárról. 148. r-v. 29 Uo. 1739. január 23. Tolna megye levele a révlezárást megsértő személyek megbüntetéséről. 296. r-v. 30 BOROSY, 5338. regeszta. 31 MNL-OL C 20. 1739. január 23. Pest város levele a Pestis elleni védekezés szabáhtalanságairól. 277. r.-278. r. 32 LlNZBAUER, 119-120. o. 33 Uo. 121.0. 3J Uo. 125.0. 35 Uo. 120-121. o. 36 Borosy, 5413. regeszta. 37 MNL-OL C 37. Lad. D. fase. 1/2. 60. v. és MNL-OL C 19. 1739. május 2. A pestis terjedésének megakadályozásáról szóló jelentés. 6. v. 157
