Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Kiss Anita: Tűzvészek és tűzvédelem a 18. században

TŰZVÉSZEK ES TŰZVÉDELEM kétségtelen hasznossága ellenére elgondolkoztató Vác városának 1787-es rendelete, miszerint meghagyják, hogy az éjjeliőrök az addigi hosszas éneklés helyett inkább több helyen, de csak röviden jelentsék az órákat.29 A tűz mielőbbi eloltásához (32-52.) gondoskodni kell megfelelő kutakról és azok karbantartásáról (32.). Ha más nincs, hatókban gyűjtsék az esővizet (33.), de mindenféle háznál, legyen az akár plébánia, akár az uraság háza, legyen kádakban víz (34—36.). Tartsanak készenlétben lovakat is a vízhordásra, s mégha éjszaka a közös legelőn lennének is, néhány maradjon otthon készenlétben (37.).30 A szükséges tűzoltó szerszámokat is meghatározza a rendelet, méghozzá a házak minősége szerint: a jobb házakra, „tüzes” és egyéb műhelyekre nézve (vendég- fogadók, plébániák, serházak, malmok stb) létrák, horgok, kézi fecskendők, ún. csö­ves víziláda;31 32 33 a kis és közönséges házaknak legalább egy lajtorja, horog, néhány dézsa víz, szalmából fonott, szurokkal bekent vödrök, valamint egy bádog lámpás az előírt felszerelés. A községeknek maguknak is be kellett (volna) szerezniük egy-egy létrát, pár horgot, néhány kézi fecskendőt, pár bádog lámpást, esetleg egy párat az említett víziládából is, az ahhoz tartozó szekérrel együtt (38.). Azt is meghagyja, hogy az egyéb házak tehetségük szerint szerezzenek be, amit csak tudnak, de elsősorban vízipuskákat, s küldjék is meg a vármegyének ezek listáját (39.). Ami a megyét illeti, Pest-Pilis-Solt 1780-as statútumában elrendelte, hogy az incendiális systémát mindenképp be kell tartani, mivel viszont vannak olyan helysé­gek, melyek bírái erre nem viselnek gondot, meghagyják, hogy a megye pénztárából kell megvenni a szükséges tűzoltó szerszámokat és utólag fizettetik meg azokat a helységekkel/2 Itt sajnos nem tudjuk, hogy milyen szabályzatra utal szöveg. Az iratok között nem lelhető fel külön megyei statútum, de nem zárható ki, hogy erről van szó, és nem az 1769-es — amint említettük, városok részére kiadott - rendeletet akarták kiterjeszteni minden településre. Mindenesetre a korábbi ellenőrzésekről fennmaradt egy részleges és egy tel­jes összeírás, amelyre a fentiekben már többször hivatkoztunk.3j 1774-ből sajnos csak a kecskeméti járás településeinek felmérése maradt meg, pedig a különböző tűzoltó­szerszámok lajstromozása mellett hasznos megjegyzéseket is fűztek a jelentéshez. Ami a vizsgált eszközöket illeti, azok között elsősorban a már említett víztá­roló és — a tűz terjedésének megakadályozása érdekében - romboló alkalmatosságokat találjuk meg, amelyeket a méretbeli korlátok miatt a táblázaton kívül részleteztünk. A leginkább felszerelt települések természetesen Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd voltak, így ezek adatait teljes egészében közöljük, a többiekre nézve csak egy viszonyítási alapot nyújtó átlagot számítottunk ki. 29 „Hallya minden Háznak ura, (tizet) ütött már az óra, Dicsirtessik az Ur Jézus Krisztus" Karcsú II. kötet, 174. o. 30 Vö. Karcsú II. kötet, 16. o. Jl Talán a bevezetőben említett szivattyús oltószerszámra utal. 32 MNL-PML IV. 92. 18. tétel, 53. o. (1780/48. pont) 33 MNL-PML IV. 1-d. 1776. No. 84. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom