Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Tóth Judit: Áruhalmozás vs. pultagitáció, avagy „az ellenség ismét a közellátás vonalán próbál zavart okozni.”
ÁRUHALMOZÁS VS. PULTAGITÁCIÓ nagyüzemi munkásság ellátásának megjavításával biztosítani a szocialista ipar fejlődésének lendületét. ”18 Mindezek mögött pedig az állt, hogy a pártállami rendszer az általa fő szövetségesnek tartott munkássághoz képest a parasztság, tágabban a város és a falu ellátásában egyértelműen különbséget tett az utóbbi hátrányára, törekedve ezen a téren is az osztályszempontok kellő érvényesítésére. Különösképpen megmutatkozott ez a jegyrendszer idején, hiszen ezek elosztásakor több olyan intézkedés is született, amely kimondottan az iparban dolgozók ellátásának érdekeit tartotta szem előtt.19 A kereskedelmi osztálynak ezen a területen is volt feladata, így a jegyrendszer bevezetésével kapcsolatos előmunkálatok, mint például az igényjogosultak összeírása, illetve a jegyek kiosztása.20 Ezen túl, mivel a hatalom a jegyrendszer bevezetésétől kezdve nyomon kívánta követni az országban kialakult közhangulatot, rendszeres jelentésekben kellett arról beszámolniuk.21 A közellátás „ellenségei” Amint arról már szó esett, a jegyrendszert 1949. szeptember 1-jével megszüntették ugyan, de a közellátási helyzet nem javult. Az 1950-es évet az általános hiány jellemezte, ezért a pártállami vezetés ismét a bevezetése mellett döntött. Akár volt azonban jegyrendszer, akár nem, az az 1950-es évek elejének közellátási viszonyain mit sem változtatott, a zavarok állandósultak. Általánossá vált, hogy a közellátás terén jelentkező problémák miatt a valós okok helyett az ellenségnek kikiáltott társadalmi csoportokhoz tartozókat tették felelőssé. A központi és a vidéki pártlapok már 1949-től állandó jelleggel közöltek cikkeket22 az ellátási gondokért felelős ellenséges szándékú árurejtegetőkről, akik között előszeretettel emlegették a kulákokat. Emellett a sajtótermékekben gyakran olvashatunk a különféle „szabotázsakciókról”. Az éberséget, az ellenség keresését és leleplezésének szükségességét a vezetés éppen ezért a legfontosabb feladatok között jelölte meg.23 Rákosi Mátyásnak a KV 1950. február 10-én elmondott beszédében külön rész foglalkozott az „éberség eltompulásának” veszélyével, majd kiemelte, hogy „valóban úgy látszott, hogy az éberség területén fordulat áll be, hogy pártunk megtanulta, hogy minden néven nevezhető nehézségénél, hibánál vagy bajnál az okok között keresse az ellenség kezét is ”.24 18 MNL-PML XXIII. 2. 12. kötet, 1952. január 16. 19 Bővebben lásd: Tóth 2013. 20 MNL-PML XXIII. 2. 6. kötet, 1951. február 21. 21 Részletesebben lásd: Csekö. 22 A Pest Megyei Xépújságban ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg cikkek: Áruhalmozók elítélése; Lisztfelvásárló kulákokat lepleztek le Nagykőrösön; Élelmiszert rejtegető és spekuláló kulákokat leplezett le dolgozó népünk ébersége; Súlyos ítéletek feketevágásért; Dolgozó népünk ellen törnek az élelmiszerrejtegetö, háborúra spekuláló kulákok; Húsfeketézőket ítéltek el; A rendőrség őrizetbe vette a feketéző kulákokat. 23 PetŐ-SzakáCS, 169. o. 24 Idézi: PETŐ-SZAKÁCS, 170. o. 142
