Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
SZENTENDRE BOLSEVISTA SZAMLAJA Az Új Kor című pártlapban megjelent egyes cikkek ügyében a törvényszék az izgatás tényállását mondta ki, valamint a vád tárgyává tett, nyilvánosság előtt elhangzott beszédek tartalmával kapcsolatban úgyszintén az izgatás tényállását állapította meg. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak mindezzel ,,a vagyontalan proletár osztályt a többi osztályok elleni gyűlöletre ”, valamint „ a magántulajdon intézménye ellen” izgattak.117 A törvényszék a lakásrekvirálások egyes eseteiben úgyszintén a zsarolás tényállását állapította meg.118 A bűnvádi eljárás bizonyítási szakaszában, a vád képviseletében eljáró Dr. Götz Béla királyi főügyész-helyettes szabadlábra helyeztetett119 és kegyelemre ajánlott a vádlottak közül 16 személyt. A Pestvidéki Királyi Törvényszéknél alakult kegyelmi tanács, az ügyészség kegyelmi javaslatait megvizsgálva, több részletben, 1921. március elejéig terjesztette fel kegyelmi határozatait az igazságügy- miniszterhez.120 Ezt követően a kegyelmi eljárásra az 1920. évi legfelsőbb kormányzói elhatározás alapján került sor. Az erre vonatkozó, 1920. december 24-én kelt kormányzói amnesztiarendeletben megjelölt feltételek szerint az részesülhetett kegyelemben, aki - az ügyészség és a kegyelmi tanács egyaránt kedvező megítélése szerint - „ egyénisége, gondolkodása és érzülete szerint az ún. tanácsköztársaság eszmekörétől egyébként távol állott és a cselekményt csak létérdekének biztosítása végett vagy utasításra, vagy a téveszmék fertőző behatása következtében erkölcsi ítélőképességének biztonságában megingatva követte el”.121 Végül 17 vádlott részesülhetett eljárásjogi kegyelemben, akik - többnyire az ügyészég és a kegyelmi tanács egybehangzó véleménye szerint - a vád tárgyává tett cselekmények elkövetésekor a Tanácsköztársaság eszméivel való azonosulás és egyéni haszonszerzés nélkül, parancsot teljesítve jártak el. Legtöbbjük a volt vörösőrök közül került ki. A felterjesztett kegyelmi javaslatok indoklásaiban ténylegesen tetten érhető a törvényszéken alakult kegyelmi tanács igencsak méltányos hozzáállása, különösen azokban az esetekben, amikor az az ügyészi javaslattal szemben is 117 MNL-PML XV. 21-a/l. B5721/1920. 6, 16-17., 20-21., 37-40. f. 118 Uo. 49 V.-50. r. 119 MNL-PML XV. 21-b. Kegyelmezési ügyek. Dr. Götz Béla kir. főügyész-helyettes 1921. február 9-én kelt 1921. El. I.B.2. sz. jelentése 16 fő szabadlábra helyezéséről és kegyelemre ajánlásáról. Az ideiglenes szabadlábra helyezés feltételeit meghatározó 1920. augusztus 24-én kelt 29 743/1920.1.M. IV. sz. bizalmas igazságügy-miniszteri körrendelet a „bolsevista bűnügyekben" letartóztatott gyanúsítottak közül azok ideiglenes szabadlábra helyezését tette lehetővé, akikkel szemben „a vád tárgyát alanyi vagy tárgyi szempontból aránylag kevésbé súlyos beszámítás alá eső cselekmény képezi, másfelől pedig a már egyébként is elhúzódott letartóztatás további fenntartása a gyanúsítottat vagy családját létérdekeiben súlyosan veszélyeztetné [...] ha a szökés veszélye fenn nem forog”. (Erre vonatkozólag a rendelet közvetlen rendelkezési jogot biztosított a Budapesti és a Pestvidéki Királyi Ügyészség számára.) Lásd: MNL-OL K 579. PTI 653. f. 3. cs. 1920-T-sz.n. 3. 6. v. 120 MNL-OL K 579. PTI 653. f. 3. cs. 1921-U-l2731. passim. 121 Budapesti Közlöny 1920/296. sz. 1-2. o. Lásd még, az 1920. és a későbbi, 1921. évi amnesztia rendelet végrehajtásáról: Nánási, 272-273. o. 118
