Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
SZENTENDRE BOLSEVISTA SZAMLAJA „A Szentendrei Munkástanács 1919. március 23-án éjjel, 1/2 11 órakor engem - hogy miért nem tudom — lezáratott, 1919. március 24-én délelőtti 11 óráig, hatodmagammal, egy fűtetlen szobában, melyben 3 fapadon és 1 asztalon kívül egyéb berendezés nem volt, fegyveres őrizet alatt fogva tartott 11-12 óra között pedig fegyveres erő alkalmazása mellett a városházára, onnan előzőleg elvéve tőlem a pénztárszekrényemnek a kulcsait, ugyancsak fegyveres erővel a lakásomra kísértetett és a hazaérkeztem előtt már kinyittatott pénztárszekrényemből a kiküldött megbízottjainak előadott saját pénzemen kívül, meghagyva abból a nélkülözhetetlen házi kiadásokra 600 Koronát, a nem is a tulajdonomat, hanem a túlnyomó részben ügyfeleim tulajdonát képező és az ügyvédi irodám kiadásaira szolgáló, elkülönítetten, irodai pénztárként kezelt pénzt is, 316 Korona kivételével, tőlem elvitette. ”]b A Forradalmi Kormányzótanács XII. számú rendelete alapján történt meg Szentendrén a helyi pénzintézetek köztulajdonba vétele.16 17 A Pénzügyi Népbiztosság 1919. április 3-án „Kada Mihály elvtárs” személyében a szentendrei római katolikus plébánost18 nevezte ki az Országos Központi Hitelszövetkezet szentendrei fiókjának helyi megbízottjának. A döntés tudomásulvételét azonban a Szentendrei Munkástanács, a plébános politikai megbízhatatlanságára hivatkozva megtagadta. Ezt követően a Pénzintézeti Központ 1919. április 22-én Szulyovszky Sándort és Czmagoracz Jánost nevezte ki „ a helyben lévő összes pénzintézetek fölötti intézkedések foganatosítására”. (1919. május 12-től Pénzintézeti Direktóriumként folytatták működésüket.)19 A Szentendrei Direktórium május 2-án elrendelte valamennyi értékpapír kötelező elhelyezését valamely tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézetnél. Mivel azokat a vártnál kevesebben adták át önszántukból, azt is kidoboltatta a direktórium, hogy a be nem szolgáltatott értékpapírok értéküket veszítik.20 Ezután a Pénzintézeti Direktórium az Új Kor május 18-i számában szólított fel mindenkit „felesleges pénzének” a direktórium felügyelete alatt álló pénzintézetnél való elhelyezésére,21 a kereskedőket pedig 2000 Koronán felüli készpénzük befizetésére kötelezte.22 23 Aki a felhívásnak eleget tett, a továbbiakban mindössze a betétje 10%-át vehette fel, legfeljebb 2000 Korona értékben. Az átutalás és a pénzfelvétel is egyaránt a Pénzintézeti Direktórium engedélyéhez volt kötve.2j 1919. június 1-jétől az előbbieknél is lényegesen radikálisabb intézkedésre került sor: a Pénzintézeti Direktórium elrendelte a lakosság birtokában lévő, 2000 Koronát meghaladó értékű értéktárgyak térítés nélküli, kötelező beszolgáltatását.24 16 MNL-PML XVI. 25. 1587/kig. 1919. 17 Tanácsköztársasági Törvénytár I. kötet. 21-23. o. 18 Életrajzi adatait lásd: Szentendrei arcképcsarnok. II. kötet 73. o. 19 MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. április 15. 2. napirendi pont., MNL-PML XVI. 25. 1981 /kig. 1919. és 2555/kig. 1919. 20 MNL-PML XVI. 25.2733/kig. 1919. Dobolási hirdetmény. (1919. máj. 10.) 21 MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. május 16., 6. napirendi pont. 22 MNL-PML XXXII. 5-a. G. SIN, 1976. 97. o. 23 Lásd, a Pomázi Járás Direktóriumának iratai alapján: MNL-PML XVI. 18-c. 2961 /kig. 1919. 24 ÚJ Kor 1919. június 1. 102
