Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
SZENTENDRE BOLSEVISTA SZAMLAJA A felsoroltakon kívül külön kategóriát képeznek a háborús végkimerülés folytán előállt készlet-, nyersanyag- és élelmiszerhiány miatt bevezetett szükségintézkedések (például élelmiszer-, termény-, fegyver- és katonai felszerelés rekvirálás, lósorozás stb.), amelyeket egyrészt a hadigazdaság szükségleteinek biztosítása (hadi- kommunizmus), másrészt a lakossági ellátás minimális színvonalának kielégítése indokolt. Ezek rendszerint az egyénileg beszolgáltatott „felesleg” összegyűjtésére irányultak, azonban a beszolgáltatást szabotálókkal szemben házkutatásokra és azok forradalmi törvényszék elé állítására is sor került. A tanulmány felfogható a vizsgált részterületekre vonatkozó, sajátos nézőpontból felvett látleletként is, de korántsem lehetséges a közzétett kutatási eredmények alapján teljes körű diagnózist felállítani. A tárgyalt intézkedések jellemzően a korszak külsőleges, felszíni tünetei voltak, amelyek csak szélesebb összefüggésben értelmezhetők; mélyreható és összehasonlító elemzésükhöz további forrásfeltáró kutatások szükségesek. A proletárdiktatúra idején végrehajtott, a magántulajdon sérelmével járó intézkedések helytörténeti vonatkozásain kívül, a Tanácsköztársaság idején magukat exponált személyek büntetőjogi felelősségre vonásának egyes részleteit is igyekeztem bemutatni. A polgári magántulajdon kisajátításának változatai „ A régi vagyonok megszűntek, a közösség tulajdonába ment[ek] át... ”6 A Szentendrei Munkástanács (közvetlenül az 1919. március 22-i politikai hatalomátvételt követő) alakuló ülésén került sor előbb a Szentendrei Néplap betiltására, majd pedig a legfontosabb ipari üzemek (Gajári Leó-féle szerszámgyár, a Ziser Márton-féle lemezárúgyár, Wiltschek-féle fémárugyár, az Elszász-féle fürészlapgyár), a dunai- és gőzmalmok és a helyi szeszfőzde köztulajdonba vételére.7 Ugyanezen az ülésen rendelkezett a munkástanács a pénzintézetek köztulajdonba vételéről is. Felfüggesztette a takarékpénztár, a fogyasztási szövetkezet és a hitelszövetkezet igazgatóságát, pénztárait lepecsételtette és működésük felügyeletére biztosokat küldött ki.8 Ezt követte a munkástanács újabb rendelkezése, amely minden magántulajdonú árukészletet kisajátított, illetve felvásárlásuk megelőzése érdekében elrendelte azok ideiglenes zár alá vételét.9 6 MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 26. (rendkívüli ülés, napirenden kívül: Joanovics Sándor, a belügyi népbiztos kiküldöttjeként ismerteti a munkástanács programját). 7 FM. A. 852-74. tétel. 9. o.; MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 22., 1., 7., 9. és 10. határozat. 8 MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 22. 9. határozat. 9 Uo. 5. határozat. 100
