Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
A műfaj „legalizálása” érdekében végül igyekeztek elismert írókat, költőket is bekapcsolni a csasztuska-írásba, így például az írószövetség tagjait is.402 A kultúragitációs brigádok legfontosabb feladata a párt propagandájának segítése volt, azaz a fennálló rendszer politikai, gazdasági, társadalmi elemeinek népszerűsítésére használták. így igyekeztek a mezőgazdasági munkát is „erősíteni,” amelynek legfontosabb célja a minél gyorsabb betakarítás és a minél magasabb terméshozam elérése volt. A brigádok nagy munkák - aratás, vetés, cséplés - idején jártak ki a határba, főként ebédidőben, illetve a munkák elvégzése után. Eleinte ki- sebb-nagyobb jeleneteket is előadtak, később azonban inkább a pattogós ütemű, így sokkal inkább figyelemfelkeltőbb és nem utolsósorban rövidebb ideig tartó, tehát kevésbé unalmasnak bizonyuló csasztuskákat énekeltek a munkakedv növelésére. A brigádok mindig igyekeztek figyelembe venni a helyi adottságokat, megtanulták és kiénekelték a község szorgalmas dolgozóinak neveit, de nem feledkeztek meg az „ellenséges elemek” tevékenységének bemutatásáról sem. A terménybetakarítási munkák után következett a begyűjtés tényleges propagálása, azaz a kultúragitációs gárdák minél több termény beadására igyekeztek mozgósítani az embereket. A megyei népművelési osztályok a nagy mezőgazdasági munkák idején rendkívül nagy hangsúlyt helyeztek a kultúragitációs brigádok működésére, és az NM-hez küldött jelentésekben számoltak be az elért eredményekről. Legtöbbször konkrét esetekkel bizonyították a kultúragitációs brigádok hasznosságát. A következő, Csongrád megyei jelentés példája is ezt bizonyítja: „A Csanádi Úttörő tszcs-ben szereplő kultúrbrigádunk az aktuális rigmuson keresztül kihozta M. G. brigádvezető 200%-os teljesítményét, továbbá K. S. aratógép-kezelő jó munkamódszerét, melyen keresztül biztosította az aratógép állandó üzemben való tartását. Továbbá kihozta a brigád azt, hogy K. S., aki 8 hónapja dolgozik a tszcs-ben, már eddig 170 munkaegységet teljesített, 100-as Csepel kerékpárt vett. A tszcs többi dolgozói ott a helyszínen hatalmas nagy tapssal fogadták a két tag eddig elért jó eredményeit és többen ígéretet tettek arra, hogy ők is úgy dolgoznak, hogy a legközelebbi brigádműsor alkalmával őket énekeljék ki. ”403 A jó begyűjtési eredmények elérését is sokszorta az agitációs munkákhoz, azon belül is leginkább a rigmusbrigádok szerepléséhez kötötték. Egy Komárom megyei beszámolóban például a következőket olvashatjuk: ,, Tanácsaink általában felismerték a kultúragitációs munka jelentőségét, felhasználták a brigádok munkáját, s ez megmutatkozott a begyűjtési eredményben is. Pl. Tatabányán 8-10 helyre mentek ki a brigádok. A felköszöntött dolgozók vállalásokat tettek beadásuk 4o: KOVALCSIK, 1983. 74-75. o. 1950-ben az alábbiakban felsorolt íróknak, költőknek adott megbízást műsorkönyvbe jelenetek, versek, csasztuskák megírására az NM: Zolnai Vilmos /Móriez: „Egyszer jóllakni” című novellájának és Erdélyi Vera: Tolvajok című novellájának dramatizálására/, Tamási Lajos /Őszi munkákról szóló jelenet/. Bárány Tamás /Őszi munkákról szóló jelenet/. Lengyel Balázs /Pavlenkó: Boldogság című regénye egy részletének dramatizálására/, Ambróczy Ágoston /Bércsalás, normarendezéssel kapcsolatos jelenetek/, Majoros István /A Tartuffe egyes részeinek kiválogatása és összekötő szöveg írása/, Fehér Klára /Csasztuskák, jelenetek/, Széchy Ágnes /Csasztuskák, jelenetek/, György László /Csasztuskák/, Volly István /Dal- és táncanyag/. Nyíri Tibor /Béresalás, normarendezéssel kapcsolatos jelenet, Klerikális reakcióval kapcsolatos jelenet/. MNL-OL XIX. l-3a. 18 lO-ált.-l -7/1953. 403 MNL-OL XIX. l-3a. 1812-5-5/1951. 91
