Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Az Országos Népművelési Bizottság 1953 novemberében ismét versenyt hirdetett a járások művészeti csoportjai között. A versenybe az előző évben lezajlott II. Országos Kultúrversenyen meghirdetett művészeti ágak mellett egyéni számokkal énekesek, hangszerszólisták, szavalok, művészeti felolvasók(l), rigmus- és mesemondók nevezhettek be. Emellett a bemutatókkal egy időben kiállításokat is rendeztek. A versenyt a járási tanácsok szervezték, de a falusi, városi csoportok mellett üzemiek is benevezhettek a háromfordulós (helyi, körzeti, járási) megmérettetésekre.w Míg a korábban meghirdetett versenyek értékelésénél azonos súllyal bírt a müsorválasztás és az előadásmód, a mostaninál már fontosabb szerepet szántak az utóbbinak, ugyanakkor a műsorválasztásnál az új kezdeményezéseket és a népi alkotásokat helyezték előtérbe.’70 A verseny kezdetben nehezen indult, ami az NM kollégiumi értekezletének jegyzőkönyve szerint több okra volt visszavezethető. Egyrészt a csoportokon bizonyos „versenyfáradtság” jelei mutatkoztak az állandó megmérettetések következtében, másrészt ez a verseny csak járási szintig ment el, s ez nem lelkesítette annyira a csoportokat, harmadrészt a szokatlanul hideg tél miatt, ami nehezítette a közlekedést a községek között. Legfőbb okként azonban a politikai bizonytalanságot nevezték meg (az 1953. júniusi fordulat után kezdődött a verseny), mivel ez kihatott a kultúrpolitikára is, s a művészeti vezetők nehezen tudták eldönteni, hogy műsorpolitikailag mi a helyes. Később mégis több csoport indult el a versenyen, mint amennyi benevezett, ami egyfelől annak volt köszönhető, hogy a népművelési apparátus nagyobb gondot fordított a verseny szervezésére, mint az előzőeknél.”1 Másfelől a műsorpolitika bizonyos fokú „lazulása” is növelte a csoportok szereplési kedvét. A versenyen ismét szép számmal jelentek meg a népi hagyományokat ápoló előadások. A jegyzőkönyv szerint a „művészeti munka" sokat javult, sok új kezdeményezés látott napvilágot, ugyanakkor megjelentek ,,a kormányprogram következtében beállott 'speciális 1 hibák. A selejtnek, a polgári giccsnek bizonyos elharapozádása. mint például régi. lomtárból előszedett bárgyú operettek, kabarétréfák, népszínművek. ..”369 370 * 372 373 Szabadabban lehetett már műsort választani, és nem kellett mindenképpen politikai jellegű mondanivalóval átszőni az előadásokat. Ugyanakkor új jelenségként tűnt fel, hogy a túlzott politikai színezetet is negatívumként értékelték. így például egyszerűen a művészi színvonal elhanyagolásának titulálták azt az esetet, ami az Edelényi járás egyik községében történt. Itt a rendező János vitéz Tündérországba menetelését nem tartotta elég „vonalasnak", ezért beléptették inkább a tszcs-be.3'’ Az 1953-1954. évi járási verseny 369 Népművelési Híradó. 1953/10. szám, 7. o. 370 Népművelési Híradó. 1953/11. szám, 2. o. ’7I MNL OL XIX. l-3n. 1954. június 1-jei jegyzőkönyv. A művészeti tömegmozgalom értékelése a járási verseny alapján. ,7: MNL-OL XIX. l-3n. 1954. június 1-jei jegyzőkönyv. A művészeti tömegmozgalom értékelése a járási verseny alapján. 373 MŰVELT NÉP. 1954/3. szám, 25. o. 85
