Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
egyes művészeti ág képviseltette magát. A zsűri tagjai leginkább a színjátszócsoportokat kritizálták, ez részben annak volt köszönhető, hogy ez volt a legnépszerűbb művészeti ág a versenyben, másrészt a színházi darabok voltak a legagitatívabb eszközök, vagyis leginkább ezzel tudtak hatni az emberekre. A megyei előadás alatt bemutatkozó színjátszók általában jó és közepes minősítést kaptak, legjobb besorolást senki, s csak a Ceglédi Nagy Sztálin Tsz színjátszó-csoportja kapott gyenge minősítést. Ok Gyárfás Miklós: Megváltoztatunk c. darabját adták elő. A bírálók a jelenetet ugyan sablonosnak titulálták, de mivel nevelő hatású, és „közel áll saját életünkhöz”, ezért mégis jó műsorválasztásnak tartották. A gyenge minősítést a rossz előadásmód miatt kapták. Bár e csoport kapta a legrosszabb besorolást, mégis erős kritikákkal találkozhatunk a többieknél is. Többször előfordult az is, hogy szigorú bírálatot kapott egy-egy kultúrcsoport, de utána a pozitívumok kiemelésével végül a minősítése mégis jó lett. Ez történt a Szentendrei Műszaki Tiszti Iskola esetében is: „A Kard éle c. darabot adta elő. Műsorválasztásuk igen szerencsés. Fiatal katonák a darab szereplői. Előadásuk egyenetlen. Néha egészen gyenge. Szövegmondásukban, noha van hiba, igen nagy erényük azonban, hogy bár színjátszó tudásuk fogyatékos még, lelkesedésük őszinte, átélésük a szocializmus, a Vörös Hadsereg iránti odaadásuk, az ellenség őszinte gyűlölete sok mindent feledtetett. ”360 Ezek szerint sokszorta a gyenge előadásmódot a jó műsorválasztás, a lelkesedés kinyilvánítása a hatalom által meghatározott „helyes” értékek iránt, valamint az ellenség iránti gyűlölet hangsúlyozása teljes mértékben ki tudta váltani. Az énekkarok közül a legtöbb jó minősítést kapott, gyengét egy sem, s három énekkar érdemelt legjobbat a zsűri szerint: a Ráckevei Gimnázium, a Nagykőrösi Petőfi Utcai Általános Iskola és a Szentendrei Általános Iskola énekkara. Mind a három énekkarnál a műsorválasztást és az előadást is jónak titulálták, műsorukban népi és tömegdalok egyaránt szerepeltek. A fellépő hat zenekar közül kettő kapott legjobb minősítést, a Püspökhatvani DISZ Úttörő Zenekar és a Ceglédi Kultúrotthon Népi Zenekara, amelyek nép- és müdalokat adtak elő. A rigmusbrigádokat a gyengétől a legjobb minősítésig sorolták be. A bírálók szerint a gyengén szereplő rigmusbrigád műsorának politikai tartalma ugyan jó volt, de nagyon rosszul adták elő, úgy tűnt, mintha nem is gyakoroltak volna, vagyis nem vették komolyan az előadást. A legjobb rigmusbrigád az öt nőből álló bagi együttes csoportja lett, akiknek rigmusaik mind tartalmilag, mind dramaturgiailag nagyon jók voltak.361 A megyei bemutatók után 1953. március 16. és 21. között tartották meg a fővárosban az ország legjobb művészeti csoportjainak ünnepi műsorát, amelyen 72 kultúrcsoport szerepelt. A fővárosi bemutatón fellépett 26 tánccsoport, 25 énekkar, 8 népi játékot előadó csoport, 6 rigmusbrigád és 7 zenekar. A budapesti bemutató természetesen csak sikerrel záródhatott, hiszen a rendezők olyan csoportokat hívtak meg, amelyek műsora teljes mértékben egyezett az elképzeléseikkel. A Népművelési Híradó beszámolója szerint a műsorok legfőbb eredménye az új témák megjelenítése volt. így azokat az együtteseket emelték ki, amelyek a kor problémáival, jelenségeivel 360 MNL-PML XXIII. 18. 877-1-46/1953. 361 MNL-PML XXIII. 18. 877-1-46/1953. 82
