Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
A bíráló bizottságok fő feladata azonban az előadások értékelése volt. A zsűri - ugyanúgy, mint az országos versenynél - szakmai és politikai tagokból állt. A bizottság minden tagja pontozott, elméletileg a művészeti szakértőé volt a döntő szerep, ugyanakkor a bírálatot a bizottság politikai tagja ellenőrizte,34' azaz a végső döntés meghozatalában mégiscsak az utóbbinak volt nagyobb szerepe. A Pest Megyei Versenybizottság külön útmutatót készített a bíráló bizottság részére. Eszerint pontozniuk kellett a müsorválasztást (itt fontos volt, hogy „a műsorszámok foglalkozzanak napi feladatainkkal: a békeharc, a termelés kérdésével"), az előadás módját, a technikai kivitelezést és a munkanapló alapján a teljesítményt.345 346 A műsorokat körzeti és járási bemutatókon adták elő. A versenyt elsősorban színjátszó- és tánccsoportoknak, valamint énekkaroknak szervezték, de zenekarok, bábcsoportok, szólóénekesek és szavalok is benevezhettek.’4 A kultúrversenyek irányítói a megyékben az állandó népművelési bizottság mellett működő versenybizottságok voltak, a járási versenyek közvetlen irányítói pedig a járási versenybizottságok. A Népművelési Híradó ban, az országos versenyhez képest, a művészi színvonal növekedéséről cikkeztek. Eszerint a színjátszók sokkal jobban beleélték magukat a szerepükbe, s életszerűen adták elő a jeleneteket. A kórusok száma viszonylag alacsony volt, műsorukban továbbra is elsősorban magyar és szovjet népdalok és tömegdalok szerepeltek leginkább. A táncosok nagyon sok helyütt saját gyűjtésű népi táncokkal léptek fel. Tehát továbbra is a népi hagyományokra támaszkodó műsorok voltak a jellemzők. Az új versenyszámok között a legtöbben a népi zenekarok voltak, de esztrád zenekarok is indultak a versenyeken, ugyanakkor a bábcsoportok száma a várakozásoktól messze elmaradt.348 A járási versenyekre 3817 csoport nevezett be összesen,346 ez a létszám messze elmaradt a tervekben foglaltaktól. Már a verseny kezdetén igyekeztek még több csoportot bevonni a küzdelmekbe, s az 1950-1951-es verseny számait túlszárnyalni. Ezért a Pest Megyei Tanács VB népművelési osztályvezetője körlevélben utasította a járási népművelési előadókat, hogy még több együttest neveztessenek be a járási kultúrversenyekbe, mivel mindenképp el kellett érni az előző évi számot.''11 Ez végül Pest megyében sikerrel járt, mivel a korábbi országos versenyre 320 falusi csoport nevezett be, a járási versenyekre pedig januárra már 360 nevezést regisztráltak.3'1 A beszámoló szerint a többi megye népművelési szakemberének nem sikerült ilyen mértékű bravúrt produkálni,352 bár az összes nevezés száma több mint százzal 345 MNL-PML XXIII. 18. 877-1-4/1951. 346 MNL-PML XXIII. 18. 877-1-31/1951. 347 Népművelési Híradó. 1951/11. szám, 14-15.0. 348 Népművelési Híradó. 1952/3. szám, 3-4. o. 349 Népművelési Híradó 1952/3. szám, 4. o. 350 MNL-PML XXIII. 18. 1810-8-143/1951. 351 MNL-PML XXIII. 18. ikt. sz. n./1952. január 22. Egy másik forrás 469 csoport benevezéséről ír, ezek közül 404 mentei a körzeti bemutatókra. MNL-PML XXIII. 18. 877-1-68/1951. 352 MNL-PML XXIII. 18. ikt. sz. n./1952. január 22. 79
