Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Míg az említett versenyek inkább a mennyiségi mutatókra helyezték a hangsúlyt, addig 1954-ben a monori járási kultúrház versenykihívásában már a minőségi jellemzők - kultúrházak tisztasága, otthonossága - szerepeltek a verseny bírálati pontjaiként.293 Ugyanígy a kisvárdai járási népművelési dolgozók felhívásában sem a mennyiségi növekedés elérése volt a cél, ez esetben a mozik és a kultúrotthonok munkáját akarták minél jobban összehangolni.294 A mennyiségi mutatókról a minőségire áttérés eredete mindenképp az 1953. évi júniusi fordulat után bekövetkezett változásokra vezethető vissza. Országos és járási kultúrversenyek A kultúrversenyek igazi formái azok a megmérettetések voltak, ahol a különböző amatőr tánc-, szinjátszó- és bábcsoportok, ének- és zenekarok, valamint egyéb előadócsoportok vagy akár szólisták versenyeztek. A szabadmüvelődés korszakában is hirdettek kultúrversenyeket, a legnagyobb ilyen rendezvényt az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat keretében tartották. Ebben szinte valamennyi közösség csoportja részt vett valamilyen művészeti ágban.295 A centenáriumi ’48-as kultúrverseny első bemutatóit Tolna megyében rendezték. Az országos verseny — ahogy az ’50-es években is - többfordulós volt: körzeti, megyei, országos.296 A népművelés időszakában ezen kultúrversenyek általános célja a kultúrcso- portok számának növelése, a művészi színvonal emelése és a megyei népi hagyományok ápolása mellett a „békeharc erősítése és az ellenség leleplezése " volt.297 Sokféle kultúrversenyt hirdettek az ’50-es években. Az első kultúrversenyek egyike a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) országos versenye, amelynek egyik célja az egységes ifjúsági szövetség, a DISZ megszervezésének propagálása volt. A versenyben részt vettek az ifjúsági színjátszó-, és tánccsoportok, valamint énekkarok. A győztes csoport elnyerte a Megye, illetve Budapest legjobb ijjúsági kultúrcso- portja címet.298 A verseny a korabeli sajtó szerint nagy tömegeket mozgatott meg, mintegy négyezer kultúrcsoport vett részt, körülbelül kilencvenezer versenyzővel. Az 293 Három versenypontot jelöltek ki: 1. A kultúrotthon szép, ízléses, barátságos, tiszta kialakítása. 2. A klubszerű élet megteremtése, a dolgozók kulturális életének kielégítése. 3. A járási otthonok hogyan segítik szakmailag, kultúrpolitikailag és anyagilag községeiket. HALÁSZ, 2006. 305. o. 294 Versenypontok: 1. A negyedéves munkatervek összehangolása a kéthetes programmal. 2. A kultúrház és a kultúrotthon műsorainak és rendezvényeinek moziban történő hangosítása, a mozik műsorának és filmjeinek ismertetése a kultúrotthon hangosítóján. 3. Fotó- és rajzszakkörök rajzai a filmekről. 4. Élenjáró dolgozók népszerűsítése a híradón, hangosítón keresztül. 5. A mozivezetők bevonása a kultúrotthonok irányításába. 6. Legjobb művészeti csoportok fellépése filmvetítések előtt. 7. Szakkörök és ismeretterjesztő előadások népszerűsítsék a mozik előadásait. 8. Kölcsönös segítségnyújtás a kultúrotthon és a mozi között. MNL-OL XIX. I-3a. 8791-14-2-20/1954. 295 Horváth, 1975. 89. o. 296 SZENCZI, 1979. 274.0. 297 Halász, 2006. 305. o. 298 Művelt Nép. 1950/1. szám, 15. o. 70
