Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
A fentebb leírtakon túl az ’50-es években bányász, pedagógus, vasutas napokat is tartottak. Ezeken az ünnepeken szintén kultúrcsoportok léptek fel, valamint előadások, ünnepi beszédek hangzottak el, mindig az adott ünnep jellegéhez igazítva. Kultúrversenyek Az 1950-es években a politikai vezetés fontos propagandaeszközt látott a különböző kultúrversenyekben; a művelődés és a szórakoztatás mellett a fokozottabb munkavégzés, a minél nagyobb termelési eredmény elérésére való törekvés volt a feladata e rendezvényeknek. Eszerint a megmérettetések egyrészt jobb teljesítményre sarkallták az embereket, másrészt a csoportok tagjai között erősebb kohézió jött létre, ami még inkább növelhette a tagok egyéni teljesítményét, így az egész társaságét is.2 9 A kultúrversenyek mellett a Rákosi-diktatúra éveire leginkább az úgynevezett munkaversenyek voltak a jellemzőek, amelyek keretében a munkások egyre több túlórát vállaltak, karbantartották gépeiket, felhasználták a gyártási hulladékokat és egyre többször és egyre nagyobb mértékben emelték a teljesített normákat.28,1 A mozgalom mellett sztahanovista* 280 281 iskolákat is szerveztek, ahol lehetőség nyílt a kiugró teljesítmények „fogásainak” elsajátítására.282 A művelődés területén szervezett versenyeknek az ’50-es években fontos szerepük volt a Révai József által meghirdetett kultúrforradalom kiteljesítésében, azaz a versenyek elsődleges feladata - a kultúra más eszközei mellett - a politikai propaganda erősítése volt. A kultúrversenyeket helyi szinten főként a kultúrforradalom legfontosabb intézményeként megjelenő kultúrotthonok káderei szervezték meg, akik ezzel is igyekeztek az intézményükre testált feladatokat teljesíteni. A kultúrversenyek azonban a politikai célok alátámasztása mellett azért is voltak fontosak, mert azok résztvevői - a kultúra felsőbb szintjei (tudomány, hivatásos művészet) mellett működő amatőr társulatok - immár több hónapja tartó munkájuk eredményeit a nagyközönség előtt is bemutathatták.283 A kultúrversenyek igazi tömegmegmozgató eseményekké váltak ekkoriban, az ’50-es évek első éveiben rengeteg kultúrcsoport jelentkezett a meghirdetett versenyekre. 27l> A versenyek folyamán általában nemcsak maguk a résztvevők között jött létre nagyobb összetartás, hanem a közvetlen környezet is összekovácsolódott. A korabeli források tanúsága szerint a kultúrversenyek folyamán például a falusiak számos esetben a máshol fellépő falubeli csoportjukat is elkísérték. 280 ROMSICS, 2005. 349. o. 281 Sztálin megfogalmazása szerint ,,a Sztahanovista mozgalom a munkások és munkásnők olyan mozgalma, mely céljául a jelenleg érvényben levő technikai normák kiküszöbölését, az üzemek tervezett teljesítőképességének emelését, a fennálló termelési tervek és mérlegek megváltozását tűzte ki", LENIN-SZTÁLIN, 1949. 139. o. 282 BOTOS-GYARMATI-KOROM-ZINNER, 1988. 258. o. Révai a következőt írta a kultúrversenyekről: „Ez a mozgatom múltja, nemcsak új közönsége támad az új magyar kultúrának a dolgozó nép soraiból, hanem hogy a dolgozó nép a kultúra cselekvő részvevőjévé akar válni és válik, nemcsak mint közönség, hanem mint alkotó is ki akarja venni részéi az új magvar kultúra megteremtésében. Ez a kulturális tömegmozgalom kimeríthetetlen tartaléka művészeti életünknek, itt jelentkeznek tömegesen új színész, táncos, énekes tehetségek. " RÉVAI, 1952. 27. o. 67
