Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
A helyi ünnepségeket este általában táncmulatsággal zárták, a városokban emellett tűzijátékkal szórakoztatták az embereket. 1945 után május 1 -je volt az egyik legnagyobb embertömeget megmozgató politikai ünnep. A munka ünnepét a pártok saját népszerűsítésükre használták fel, de igazából 1949 után vált teljes mértékben, immár csak egyetlen párt politikai propagandájának egyik eszközévé.22s A munka ünnepének üzenetét az MDP ideológusai saját szempontjaik szerint fogalmazták át, eszerint május 1 -je a nemzetközi munkás- osztály seregszemléje, a proletárnemzetköziség, a felszabadult szocialista munka, a párt győzelme, és az új, egységes szervezetet létrehozó ifjúság ünnepe volt.228 229 A munka ünnepének előkészületei a korszakban egészen április közepéig nyúltak vissza, már ekkor elkezdték a rendezvények szervezését. A szervezési agitá- ciónak fontos elemei voltak a különböző újságok, elsősorban az üzemi lapok, amelyek tevékenységük középpontjába a versenyszerződéseket és a munkaverseny-mozgalmat állították. Az egész országban felvonulásokkal egybekötött gyűléseket tartottak, amelyeken Lenin, Sztálin és Rákosi arcképeit és központilag meghatározott jelszavakat vitték az emberek, a gyűlések után pedig kultúrcsoportok adtak műsort.230 Vidéken a május 1-jei ünnepségeket igyekeztek a régi hagyományokhoz igazítani, mivel ahhoz nemcsak a munka ünnepe kapcsolódott, hanem tavaszváró népszokások is. Az ünnepségek előtt már előző nap májusköszöntők, azaz az adott esetben a kultúrbrigádok járták körbe a falut, agitálva az embereket a másnapi programok megtekintésére. A hagyományoknak megfelelően azonban vihettek magukkal díszes májusfákat is, amit átnyújtottak a háziaknak. Ugyanakkor a májusköszöntőknek a természet újraébredésén túl a társadalmi megújulást is hangsúlyozniuk kellett.231 Április 30-án a nagyobb településeken fáklyás felvonulásokat is rendeztek. Másnap a színes virágokkal, májusfákkal és lobogókkal feldíszített községben a zenés ébresztő után gépi, lovas, biciklis és gyalogos felvonulás következett, miközben tömeg- és népdalokat énekeltek. Egész nap szellemi, sport- és ügyességi versenyeket rendeztek. A kultúrműsor programjához központilag meghatározott műsor-összeállítást kaptak232 233 a szervezők, emellett szintén fontos volt ezeken az ünnepségeken is a vidám hangulat, az optimizmus sugárzása.2” Este táncmulatság zárta le az ünnepi rendezvények sorát. A korszak harmadik fontos ünnepén, november 7-én, hazánk a „nagy októberi szocialista forradalom” (NOSZF) emléke előtt tisztelgett. A központi ünnepséget az ünnep előestéjén az Operában rendezték meg, majd másnap a főbb pártfunkcionáriusok 228 Szabó, 1987. 15-16. o. 229 MNL-OL M-KS 276. f. 54. cs. 93. ő. e. 1950. április 8. 230 MNL-OL M-KS 276. f. 54. cs. 93. ő. e. 1950. április 8. 231 MNL-OL XIX. l-3a. 8791-ált.-14/1952. 2,2 Példák az ajánlásokból: Költemények: Zelk Zoltán: Májusi dal; Nagy László: Ifjúság dala; Dzsambul: Május elseje Moszkvában. Rigmusok, játékok: Muharay Elemér: Május-játék, Május köszöntő. Jelenetek: Vidám jelenetek (Színjátszók Könyvtára). Bábdarabok: Vitéz László meg az osztrák császár; Szokolay Béla: Az okos kecske; Hárs László: Üssed, üssed botocskám, A csuka parancsára: Weöres Sándor-Bod László: Furfangos Péter.(úc\)\ Tánc: Menet- és brigádtáncok táncgyűjteményt ajánlották. Zene: tömegéneklésre a Zúgva száll a dalunk című kiadványt ajánlották. MNL-OL XIX. I-3a. 8791 -ált.-14/1952. 233 „Arra törekedjünk, hogy a hetedik szabad május elsejét dolgozóink vidáman, boldogan, lelkesen és a további munkához új erőt merítve töltsenek. " MNL-OL XIX. I-3a. 8791-ált.-14/1952. 57
