Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)

Kultúrotthonok

A következő évadban az előadókat még gondosabban igyekeztek kiválaszta­ni. A politikai előadásokat tanácsfunkcionáriusok, az egészségügyieket orvosok, a mezőgazdaságiakat agronómusok tartották, és csak a többit pedagógusok.99 A jónak ítélt előadónak három általános követelménynek kellett megfelelnie: kellő politikai felkészültség, a szakterületen való tájékozottság és jó előadói készség. A hatékonyság érdekében csoportokba szervezték az előadókat, amelynek tagjait állandó továbbképzésben részesítették. Az előadói csoport a kultúrotthon vezetőségé­nek közvetlen irányítása alá tartozott, a vezetőség feladata volt továbbképzésük meg­szervezése is, s e célból szakkönyveket és folyóiratokat biztosítottak számukra. Az előadások színvonalának emelése érdekében 1951-ben - szovjet mintára — elkezdték megszervezni az előadói munkaközösségeket is. Ezeknek a munkaközösségek­nek módszertani útmutatót adtak ki, és konzultációkat szerveztek számukra. Körülbelül 700-1000 ilyen munkaközösség működött az országban, és a beszámolók szerint eredmé­nyes munkájuknak köszönhetően emelkedett az előadások színvonala is. Hallgatóság Az ’50-es évek elején az SZFTE-ről készült jelentésekben külön foglalkoztak a hallga­tóság nem, kor és foglalkozás szerinti megoszlásának bemutatásával. Az összesített jelentés adatai szerint az 1950-1951. évi előadás-sorozatban a résztvevők körülbelül 25%-át „középparasztok", 40-50%-át egyénileg gazdálkodó ,Jcisparasztok”, és 20%-át a „szocialista szektorok dolgozói” tették ki.100 Ennek a felmérése rendkívül fontos volt, hiszen optimális esetben megmutatta, hogy a hallgatóság többsége azok közül a dolgo­zókból került ki, akiket meg kellett még győzni a tsz-be belépés szükségszerűségéről. Tehát akkor volt e tekintetben sikeres az előadás-sorozat, ha minél több „egyénileg dolgozó mezőgazdasági munkás ” jelent meg az okításon. Emellett a nők megfelelő számú részvételi arányára is ügyelni kellett, mivel ez is fontos szempont volt a kommu­nista vezetők számára. A kommunista propaganda - ahogy a könyv első részében már volt róla szó - sokszorta hangsúlyozta a nők teljes emancipációjának fontosságát, mind a politikai, mind a gazdasági és a társadalmi életben. Eszerint mivel a nők egyaránt részt vesznek a termelésben, ezért őket is ugyanúgy nevelni, oktatni kell, fontos tehát, hogy az előadások hallgatóságának felét ők tegyék ki. Harmadik szempontként a résztvevők kor szerinti megoszlásának megfelelő „beállítását” határozták meg. A cél mindenképp az ifjúság meggyőzése volt, tehát ügyelni kellett, hogy minél több fiatal látogassa az SZFTE-t. A jelentés szerint a hallgatóság többsége a 20 és 40 év közötti korosztály tagjai közül került ki.101 A későbbi felmérésekben már nem szerepeltek a hallgatóság megoszlására vonatkozó pontos adatok, inkább az előadások konkrét hatását vizsgálták. Meg kell jegyezni azonban, hogy egyébként is igen nehéz lehetett - ha egyáltalán megoldható 99 MNL-OL XIX. l-3n. 1951. december 18-ai jegyzőkönyv. Jelentés az őszi tömegoktatás indulásáról. 100 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. A Szabad Föld Téli Este 1950/51. évi előadásainak értékelése. (1951) 101 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. A Szabad Föld Téli Este 1950/51. évi előadásainak értékelése. (1951) 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom