Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
pedig a szakáguknak megfelelő témákat kapták meg.69 Ezáltal ténylegesen a szakemberek kezébe kerülhetett az előadásanyagok vezérfonalának megalkotása, ugyanakkor a felkérések minden esetben konkrét előadáscímeket70 tartalmaztak, és a kidolgozott munkákat az NM és a tömegszervezetek központi szervei ellenőrizték. A 1951-1952. évi előadás-sorozatok rendezése abban is kötetlenebbé vált, hogy az egyes előadások megtartásának konkrét időpontját nem határozták meg központilag. Az előadásokat ugyanazon szervek rendezésére bízták, mint az előző idényben, kiegészülve a Dolgozó Ifjúság Szövetségével (DISZ). Az előadásoknak immár csak 50%-a volt kötelező jellegű, amelyek egyik felét az üzemekben a politikai és természettudományos, a másik felét az adott szakmába vágó technikai kérdésekkel foglalkozóak tették ki. A szabadon választható előadásokat a központilag megadott témákból „csemegézhették” ki. Ugyanakkor ott, ahol volt üzemi kultúrotthon, 2-3 helyi előadó által kidolgozott előadást is tarthattak.71 Az 1951-1952. évi terv összeállítói hat témát emeltek ki, amelyekkel mindenképpen foglalkozni kellett valamennyi előadás-sorozatban.72 * Ez a hat témakör a következő volt: 1. A békeharc, 2. Az ötéves terv, 3. A klerikális reakció elleni harc, 4. Az élet keletkezése, 5. A munka szerepe az emberré válásban, 6. A szocialista ember átalakítja a természetetP Tehát továbbra is politika-ideológia jellegű előadások tartására kötelezték a szervezőket. A javaslat ezen kívül kilenc választható témakört - politikai, természettudományos, műszaki, agrotechnológiai, egészségügyi, földrajzi, művészeti, történelmi, irodalom- történeti - ajánlott a helyi szervek számára. Ezek elvileg szabadon válaszhatóak voltak, ugyanakkor területenként konkrét témákat neveztek meg. így például a történelmi előadásoknál a következő címeket adták meg: Hunyadi János', Az 1514. évi parasztháború', Vak Bottyán', Esze Tamás', A magyar jakobinus mozgalom', Az 1848-1849-es forradalom és m MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ö. e. Javaslat az ismeretterjesztő tömegpropaganda előadások 1951/1952-ík évi tematikájára. (1951) 711 Két példa a felkért előadásokra: 1. Magyar Természettudományi Társulat Titkársága: SZFTE keretében: Miért van tél és nyár?; Mi van a Föld belsejében?; Micsurin, a szovjet tudomány óriása; Kirándulás az ötéves terv műhelyeibe; A Szovjetunió természeti kincsei; Ismerjük meg Kínát. 2. Földművelési Minisztérium: SZFTE keretében: Gép végzi a munkát a szovjet kolhozokban; Asszonyok, lányok gyertek traktorosnak; Öntözés: több termés; Ültessünk fát; Szerződéses termelés: biztos értékesítés: nagyobb jövedelem; Iparunknak gyapotra van szüksége; A len és kender termesztése; Új magyar gyümölcsök: narancs és citrom; Őszi tennivalók a veteményes kertben; A méhekről és a méhészetről; Hasznos tudnivalók a baromfitenyésztésről. Városi előadás keretében: Hogyan fejlődik a mező- gazdaság az ötéves terv során; Egy termelőszövetkezeti város élete; Mi a teendő a gyümölcsösben, veteményes kertben?; Nyúltenyésztés, méhészet és selyemhernyó-tenyésztés. Diafilm: Hasznosítsuk a szovjet tehenészet tapasztalatait. MNL-OL XIX. I-3a. 1818-ált.-8-9/l 951. 71 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Javaslat az ismeretterjesztő tömegpropaganda előadások 1951/1952-ik évi tematikájára. (1951) 77 Az 1951-1952. évi oktatási évad előadásait az I. számú melléklet tartalmazza. 7’ MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Javaslat az ismeretterjesztő tömegpropaganda előadások 1951/1952-ik évi tematikájára. (1951) 24
