Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Mozik
joggal rendelkezett.6"7 Az 1955. évi működési szabályzat társintézményként jelölte meg a mozikat a kultúrotthonok számára, itt is megemlítve a tevékenységek egyeztetésének és a teljes körű együttműködésnek a fontosságát.607 608 Többek között a mozik és a tanácsok közötti kusza kapcsolatrendszert kívánta felszámolni a Minisztertanács 1091/1954. (XI. 5.) sz. határozata a tanácsok megerősítéséről, amelynek eredményeként a mozik nagy része átkerült a megyei tanácsok kezelésébe. Ennek értelmében a tanácsoknak biztosítaniuk kellett a megye filmekkel való ellátását, műsorelosztását, propagandatevékenységét, ugyanakkor a gazdasági felügyeletet is a hatáskörébe vonták. Ezzel elindult a mozihálózat decentralizálása. 1955-ben az OMI utasítást adott ki, amely a következő intézkedésig megtiltotta a további decentralizálást. Ugyanakkor már előkészítették azt a tervezetet, amely szerint július 1-jével megkezdik a kultúrotthonokban működő moziknak a kultúrház kezelésébe történő fokozatos átadását.60" Erre már csak 1956-ban került sor, amikor tehát a kultúrotthon és a mozi vezetése egy kézbe került.610 * 612 613 A kultúrotthonokban működő mozik helyzete szintén folyamatos problémát jelentett az NM-nek. Ennek megoldására kísérletképpen a váci, a zirci és a nagyatádi filmszínházakat átadták a kultúrházaknak.6" A kísérlet jól sikerült, hiszen a zirci kultúrotthon tulajdonába került mozi sokkal hatékonyabban működött az átadás után, az előadások száma háromszorosára nőtt, a közönségszervezés is jobb lett, szorosabb kapcsolatot sikerült kiépíteni az emberekkel, s ami a legfontosabb, hogy a kultúrház és a mozi programjait össze tudták egyeztetni, ami még hatékonyabbá tette a művelődési munkát.61* A MOK.ÉP és a tanácsok kezelésében lévő mozikon kívül 1953-tól egyre több úgynevezett társadalmi mozi is megnyitotta kapuit a közönség előtt, ezeket különböző társadalmi szervek, főként a szakszervezetek létesítették. Arányszámuk az állami mozikhoz képest 1954-ben még csak 6,4%, 1957-ben azonban már 24,2% volt.61' A filmszínházak zavartalan működése nagyon fontos volt a hatalom számára, ez nem csak abban mutatkozott meg, hogy mindig csupán azok a filmek kerülhettek a nagyközönség elé, amelyek számukra úgymond nem károsak, hanem abban is, hogy az előadások minden esetben zavartalanul folyjanak. A mozik teljes ellenőrzését olyannyira fontosnak tartották, hogy 1956 augusztusában az NM a Belügyminisztériummal egyetértésben a filmszínházakban rendőri felügyelet bevezetését tette kötelezővé. A budapesti és nagyobb vidéki városok filmszínházait e szempontból három kategóriába sorolták: tiszti és tiszthelyettesi, őrsök által tartott és nem állandó jellegű ellenőrzés. ,,Feladata a filmszínház rendjének, az előadások zavartalan lefolyásának 607 MNL-PML XXIII. 18. 41. doboz. ikt. sz. n./1954. 608 MNL-PML XXIII. 18. 8791-1-13/1955. 609 MNL-PML XXIII. 2. 32. kötet. 1955. március 31. 610 MNL-PML XXIII. 2. 35. kötet. 1956. január 18. 1,11 MNL-OL XIX. l-3n. 1953. november 10-ei jegyzőkönyv. Jelentés a filmforgalmazás helyzetéről és feladatairól. 612 Népművelés. 1956/2. szám, 33. o. 613 Kálmán-Peregi, 1959. 14-15.0. 139
