Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
Lórévi Szerb Ifjúsági Egylet A három vizsgált egyesület közül a Lórévi Szerb Ifjúsági Egylet az, amelyik egyértelműen olyan tevékenységet folytatott, ami már nemcsak politikai, hanem büntetőjogi szempontból is elítélendő volt a korabeli törvények alapján. Sajnos a rendkívül rossz forrásadottságok miatt a részleteket nem ismerjük, az azonban látható, hogy működésük minden bizonnyal kimerítette a nemzetiség elleni izgatás fogalmát. A rendelkezésünkre álló, csekély számú irat alapján annyit tudunk, hogy 1914. augusztus 24-én a belügyminiszter felfüggesztette a budapesti szerb ifjúsági kör (Kola Mladik Szrba) működését, és hatósági vizsgálatot rendelt el ellenük. Egyúttal felszólította a megye alispánját, hogy a - tudomása szerint - Lóréven és Szigetcsépen működő hasonló egyleteket is haladéktalanul tiltsák be, irataikat és könyveiket pedig kobozzák el. Négy nap múlva az alispán meg is küldte az erről szóló jelentését, melyben közölte, hogy a lórévi egyletet betiltották, és meg is indult ellenük az eljárás a Ráckevei Királyi Járásbíróságnál. Az alispán jelentése szerint azonban Szigetcsépen ilyen egyesület nem működött.34 Sajnos az egylet ellen indult per iratai elvesztek, viszont már magának az eljárásnak a megindítása mutatja, hogy nem pusztán az alapszabályban lefektetett céloktól való eltérés vádja merült fel a szervezettel szemben. SZERB EGYESÜLETEK ÉS NEMZETISÉGI POLITIKA PEST MEGYÉBEN... _______ Ö sszefoglaló Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szerb egyletei tehát számos vonásukban hasonlóak voltak magyar megfelelőikhez, amennyiben az adott népcsoport vallási, kulturális, társadalmi életében betöltött szerepét vizsgáljuk. Nemzetiségi részről ugyanúgy létrejöttek azok a csoportok, melyek a hagyományok ápolását, az önsegélyezést, a közösségi szórakozási lehetőségek megteremtését stb. tűzték ki célul, mint ahogy azt láthattuk a Pomázi Szt. György Temetkezési Egylet és a szentendrei Jávor Olvasókörrel Egybekötött Görögkeleti Szerb Egyházi Dalkör példáján keresztül. Alapszabályuk, szervezeti felépítésük is ugyanahhoz a sablonhoz igazodott, mint a hasonló magyar egyleteké. Ami igazán érdekessé teszi ezeknek a nemzetiségi szervezeteknek a vizsgálatát az egyrészt tevékenységük azon része, amely esetlegesen túlmutatott az alapszabályban foglaltakon, másrészt pedig az a reakció, melyet kiváltottak a magyar hatóságokból. Ebből a szempontból a három vizsgált egylettel kapcsolatban megállapítható, hogy bár konkrét bizonyítékot a legtöbb esetben nem találtak a hatóságok arra vonatkozóan, hogy ezek a közösségek valamilyen tiltott tevékenységet folytattak volna (a lórévi egyesület kivételével), ennek ellenére a velük szemben megmutatkozó bizalmatlanság mindvégig tetten érhető. Láthattuk ezt a pomázi egylet alapszabályának engedélyezési procedúrájánál, a nemzetiségek megfigyelésére vonatkozó iratokban, vagy akár a magyarosító törekvések fokozott támogatása kapcsán. Mind a nemzetiségi mozgalmak szempontjából, mind a magyar politikatörténet szempontjából érdemes tehát vizsgálni az ilyen típusú szervezeteket, és bár sajnos a forrásadottságok igen szűkösek, mégis jól kivehető az a meglehetősen sérülékeny viszony, amely ekkor a nemzetiségek és a magyarok kapcsolatát jellemezte. PML IV. 408-b. 33 323/1914. 1-5. o. 94
