Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
SZERB EGYESÜLETEK ÉS NEMZETISÉGI POLITIKA PEST MEGYÉBEN... évig teijedő fogházban és kétezer forintig terjedő pénzbírságban szabták meg.18 Bár a törvény általánosan szól bármely nemzetiség elleni uszításról, a gyakorlatban sokkal inkább a magyarság elleni felszólalások szankcionálására, és a magyarság politikai vezető szerepét megkérdőjelező személyek vagy szervezetek ellehetetlenítésére használták.19 Természetesen ez hatással volt a nemzetiségi egyesületekre is, hiszen nagyban korlátozta mozgásterüket és működésűket. A mindenkori hatalom kiemelt figyelmet fordított minden nemzetiségi tevékenységre, hogy elejét vehesse bármiféle olyan szervezkedésnek, amely az ország integritása ellen irányul. Az alapszabály minisztériumi engedélyeztetése és a törvényhatóság felügyeleti joga jelentették az első szűrőt, mellyel a kormányzat megakadályozhatta a veszélyesnek vélt egyesületek létrejöttét. Ez azonban csak korlátozott eszköz volt a hatalom kezében, mivel a jogszabályok adta lehetőségeken nem léphettek túl, így egy-egy alapszabályt csak akkor utasíthattak el, ha az valóban nem felelt meg az előírásoknak, és az egyesületek feloszlatására is csak megalapozott esetben kerülhetett sor. Rendszeresek voltak azonban a titkos megfigyelések, melyek révén a hatóságok igyekeztek tájékozódni arról, hogy valójában milyen tevékenységet folytat az egylet, vagyis hogy tényleg csak nyelvikulturális célokért munkálkodik, vagy netán politikai jellegű aktivitást is kifejt.20 A fentiekből jól látszik tehát, hogy a dualizmus jogi és politikai környezete igen megnehezítette a nemzetiségi egyletek számára, hogy akár érdekérvényesítő, akár politikai funkciót tölthessenek be. Kérdés azonban, hogy mindennek ellenére valóban megmaradtak-e az alapszabályban foglalt céljaik mellett, vagy kisebb- nagyobb mértékben a nemzetiségek politikai törekvéseinek bázisát is képezték. Ennek megválaszolására három Pest megyei szerb egyletet vizsgálok meg közelebbről - a források nyújtotta lehetőségekhez mérten. Szerb egyesületek Pest megyében Pomázi Szt. György Temetkezési Egylet A három vizsgált egylet közül minden bizonnyal a Pomázi Szt. György Temetkezési Egylet az, amely a legszorosabban tartotta magát alapszabályában megfogalmazott céljaihoz. Eszerint az egyesület egyrészt a vallásosság előmozdításán munkálkodik azáltal, hogy együttesen, rendszeresen részt vesznek az egyházi szertartásokon, másrészt pedig vállalja, hogy tagjait saját költségén temetteti el, az elhunyt rokonai számára pedig bizonyos pénzösszeget juttat segély gyanánt. Bár az egylet központja 18 1878. évi V. te. 172. §. 19 A legismertebb eset Andrej Hlinka, szlovák pap és néppárti vezető bebörtönzése, akit magyarellenes felszólalásai miatt ítéltek két év fogházbüntetésre a nemzetiség elleni izgatás artikulusa alapján. (Lásd erről részletesebben: Demmel, 125-148. o.) 20 Erre vonatkozóan a fennmaradt források közül az alispáni és főispáni bizalmas anyagok nyújtanak eligazítást. Ezek az iratcsomók - a vizsgált években - túlnyomórészt a munkásokat és parasztokat „lázító” mozgalmakkal, valamint a „nemzetiségi izgatókkal” foglalkoznak. (Lásd például: PML IV. 408-a. és PML IV. 401-a.) 90
