Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
Lectori salutem!
Lectori salutem! A modem kor embere és napjaink társadalma számára az egyik legnagyobb problémát jelenti, hogy az emberek kiszakadtak a hagyományos közösségeikből, és a mind gyakrabban változó élethelyzetekben nem találják gyökereiket. Mindezek miatt nélkülözhetetlen a különböző helyi önképzőkörök, helytörténeti egyesületek, néptánc- és népzenei egyletek munkája, amelyek értékeket teremtve maguk köré gyűjtik a kisebb-nagyobb települések lakóit és új, lokálpatrióta öntudatukban megerősödött, a helyi értékekre, hagyományokra fogékony polgárokat nevelnek. A Magyar Nemzeti Levéltár Pest megyei tagintézményeként felelősségünknek érezzük, hogy bekapcsolódjunk e nemes, identitásteremtő feladatba, s 19. századi elődeink nyomdokain haladva kutassuk és adjuk közre az egyén és a helyi közösség múltjának emlékeit. E lelkiismereti és szakmai kötelességet nem feledve tesszük közzé az alábbi, Tanulmányok Pest megye múltjából IV. című kiadványt, a Pest megye múltjából sorozat 15. kötetét, amelyben intézményünk munkatársai publikálják legfrissebb kutatási eredményeiket. Az értekezések elsősorban az elmúlt években a Pest Megyei Levéltárban rendezett levéltári napokon elhangzott előadások szerkesztett, kiegészített, bővített változatai, amelyek megjelentetése eddig pénzhiány miatt váratott magára. A tisztelt olvasók az archontológia területén előbb a nemesi önkormányzatiság 18. századi intézményrendszerét, majd a Pest megye levéltára kialakulását és működésének első, 18-19. századi szakaszát ismerhetik meg. Kötetünk második tematikus egysége a Pest megyei nemzetiségi viszonyokba enged bepillantást. Az érdeklődők elsőként a cigányság 18. századi helyzetéről, majd a szerbek és egyesületi életük dualizmus kori történetéről, végül a terület 1940 és 1950 közötti etnikai átrendeződéséről olvashatnak. A kiadványban megjelennek a megyei agitáció és propaganda területén született legfrissebb kutatási eredmények. Egy kolléganőnk az 1. világháború kitörésének helyi sajtófogadtatását összegzi munkájában. A következőkben egy kevéssé kutatott, de talán sokakat érdeklő témájú tanulmány kapott helyet, amelyből a két világháború közötti egészségügyi propaganda ismerhető meg. A továbbiakban a katolikus egyház 1950 utáni hányatott élete villan fel egy eddig elfeledett esemény, az 1954-ben rendezett Mária-év állami fogadtatásán keresztül. A blokk záró tanulmánya a Rákosi-korszakot jellemző ismeretterjesztő előadások propagandában betöltött szerepét elemzi. Kötetünk utolsó részében kolléganőnk az arisztokrácia 1945 után veszélyeztetett könyvtárainak sorsát tárja fel írásában. Ezúton szeretném megköszönni lektorainknak az áldozatos és gyors munkájukat, valamint a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumának, hogy tanulmánykötetünk megjelentetését anyagi erőforrások biztosításával támogatta. Budapest, 2012. október 30. Schramek László 7
