Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)

3. Türke Gábor: A Romák helyzete Pest-Pilis-Solt vármegyében a 18. században

A fiatal kisgyermekes nők, akikről feltételezhető, hogy más családban nem volt gyer­mekük, jellemzően 17 és 21 éves koruk közt szülték az elsőt, ám nem egyszer előfor­dulnak olyanok, akik 11 éves korukban váltak anyává (az összeírások feltüntetik, ha a gyereket egy korábbi kapcsolatból hozta magával az apa, ezekben az esetekben ilyen bejegyzés nem szerepel), de nem volt ritka a 23-25 évesen még szüleivel élő lány sem. A háztartások közt ritka eseteket képez a több családot magában foglaló. Az 595 háztartásból a mindössze 20 kétcsaládos, 5 háromcsaládos és 2 négycsaládos háztartás volt található a megyében. (11. ábra) A háztartások létszám szerinti eloszlásának vizsgálata során épp ezért hason­ló adatokat kapunk, mint a családok esetén: hét főnél többen igen kevés esetben éltek egy roma háztartásban. A legnagyobb létszámú háztartásban 16-an éltek, illetve talál­ható még két 12 főt számláló háztartás. A roma családok vagyoni helyzetéről az 1760-as Solti járásban készült összeírás tanúskodik. Az összeírt családok jellemzően szegények, de többségük rendelkezett vala­milyen épületféleséggel. Ez az esetek kétharmadában egyszerű sárkunyhót (turgiola) jelent, a többiek már kisebb háznak (domuncula) nevezhető hajlékkal bírtak, hét százalé­kuk tulajdonában egy-két, valamilyen értékesebb haszonállat is volt. (12. ábra) 11. ábra: Többcsaládos roma háztartások aránya, PPS vármegye (1768)lb A ROMÁK HELYZETE PEST-PILIS-SOLT VARMEGYEBEN... ___________________ □ 1 család ■ 2 család □ 3 család □ 4 család 26 PML IV. 74. CC I. 39. adatai alapján. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom