Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
3. Türke Gábor: A Romák helyzete Pest-Pilis-Solt vármegyében a 18. században
Hagyományos foglalkozások, a szerzési közösség A letelepítés sikerének további akadályát jelentette, hogy a romák által űzött hagyományos foglalkozások (fémművesség, zenélés), mivel egy település ritkán biztosított a megélhetéshez elegendő munkát, ebből adódóan folyamatos vándorlásra kényszerültek.16 A kormányzat ezért kísérletet tett arra, hogy a romák következő generációját a már teljes letelepedettséget lehetővé tevő foglalkozások üzésére nevelje. A két legfőbb módszer a cigánygyermekek elszakítása és parasztcsaládokhoz adása,17 18 19 valamint a céhekbe való felvetetésük volt különböző rendeletek útján.IS Ezek a próbálkozások azonban sorra megtörtek az érintettek ellenállásán. Az 1768-as összeírás adatai jól mutatják, hogy a roma férfiaknak csupán elenyésző része szakított a hagyományos formákkal, és lett például valamely uradalom alkalmazottja. Jelentős hányaduk (több mint kétharmada) valamilyen fémmegmunkálással kapcsolatos foglalkozást űzött, valamivel kevesebb mint egyharmaduk pedig muzsikusként igyekezett megélni. (8. ábra) A fémmüvesek nagy többsége, 372 fő, kovács (faber) volt, de szerepel még 20 fó rézműves (ahenarius), 11 lakatos (faber serarius) és egyetlen aranyműves (aurifaber) is. Rézművesek kizárólag a Solti járásban éltek az összeírás szerint. A zenészeket általában gyűjtőnéven musicusként láthatjuk, de gyakori a hangszer szerinti említés, ilyenkor hegedűsként (fidicen), vagy cimbalmosként (cim- balista) szerepelnek a dokumentumban. Az ilyen adatok azonban fenntartással kezelendők, mert a roma családfők legalább két foglalkozást is űztek, amelyeket idényszerűen, felváltva gyakoroltak, így egy más évszakban készült összeírás esetleg más képet mutatott volna. 9 Óvakodni kell attól is, hogy az adatok alapján a korabeli roma népességen belül a keresettel rendelkezők arányát számoljuk (9. ábra), bár impozáns, 84%-os értéket kapunk a 15 éven felüli férfiak körében. (Nagyon kevesen már ennél fiatalabb korukban 13-14 évesen is űztek valamilyen mesterséget, de ez nem jellemző.) Az igazság azonban az, hogy a hagyományos roma közösség a többségi társadalomtól teljesen eltérő módon értelmezte a kereset szempontjából a családmodellt. ________________________________________________________TÜRKE GÁBOR 1 6 Nagy, 2006. 43. o. 17 Soós, 25-26. o. 18 Nagy, 2006. 47. o. 19 Nagy, 2006. 41. o. 75
