Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
1. Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája (1715–1750)
KISS ANITA bécsi ágense, Urbán Ferenc az 1721/22-es fizetési jegyzékben tűnik fel először, s ugyanezen elszámolási évben jelenik meg az őt váltó Adelffy János is, akit 1721-ben választottak meg.154 Az 1727/28-as évben már Lipics Baltazár szerepel, utána pedig csak a jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy 1733 és 1740 januárja között Rimanóczy Antal látta el ezt a feladatot,155 de fizetését valószínűleg nem rendszeresen kapta, hiszen a jegyzékekből ez a tétel az 1728/29-es évtől kezdve hiányzik. A megye pozsonyi ágense szintén 1721/22-ben jelenik meg (Bohus Sámuel), neki azonban - ebben a minőségében - már 1726 novemberében felmondtak.156 1720/21-ben bukkan fel először a fizetési jegyzékekben a megyei orvos (medicus), rendszeres „szereplő” azonban csak 1728/29-től lesz. 1730 és 1742/43 között Márkó Ferenc, 1747/48-tól Zaák töltötte be ezt tisztet.15 A megyei szegődményesek fizetésükön kívül természetbeni juttatásokat, így ruhát, gabonát is kaptak.158 A megye szolgálatában álló katonák (milites) száma 1726/27-töl kezdve 8-10 körül mozgott, a hajdúké (hajdones) viszont a kezdeti 3-ról először 5-re nőtt, majd 4-re csökkent. Az öt hajdúból 1733-ban egyet az alispán mellé rendeltek, aztán őt is a börtön őrzésére helyezték át, a sok fogoly miatt.159 A megye rajtuk kivül egy-egy börtönőrt (custos carceris) és hóhért (carnifex/justitiae executor), 1741/42-től fogva pedig kéményseprőt160 (spacicaminarius) is alkalmazott. A megyei katonaság élére 1743-ban neveztek ki kapitányt (capitanus/castellanus), akinek feladatai közé tartozott a megye szükségleteire beszolgáltatott gabona kezelése, valamint a rabok élelmezéséről (kenyér) való gondoskodás is.161 A szegődményeseket név szerint csak kivételesen említették meg a fizetési jegyzékekben.162 A főbb tisztviselők, a hivatali kar teljes jogú tagjai szintén éves fizetést kaptak. Ez, a szegődményeseknek és egyéb fogadott tisztviselőknek kifizetett pénzekkel együtt a megye saját működésére fordított kiadásainak (domestica) mintegy 30%-át tette ki ebben az időszakban. Ehhez hozzájárult még az egyéb napi és eljárási díjak összege is.163 154 PMLIV. 1-a. XII. kötet, 223. o. 155 PML IV. 1-a. XIX. kötet. 327. o. 156 PML IV. 1-a. XII. kötet, 137. o. A megye ügyeiben ennek ellenére továbbra is eljárt, sőt, országgyűlési követ is lett. 157 PML IV. 23-b/I. 158 A katonák és a hajdúk új egyenruhájáról a közgyűlés 1740-ben döntött. PML IV. 1-a. XIX. kötet, 152-153. o. 159 PML IV. 1-a. XV. kötet, 37. o. 160 A megyeháza és a kvártélyházak kéményeinek karbantartására. Héjjá, 86-87. o. 161 PML IV. 1-a. XX. kötet, 349. o. 162 Leginkább a katonákat és a hajdúkat, például az 1727/28-as fizetési jegyzékben. 163 Ez nagyobb összeg lehetett a számos napidíjas és bírósági funkciót is betöltő szolgabírák esetében. Turbuly 42. o. 29
